Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-11-01 / 7. szám
1992. NOVEMBER TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 9 Gimnáziumunk alapításának és első tíz évének vázlatos Kz alapításról A második világégés után nagyon hamar magára talált Tiszaföldvár, reményteli pezsgés indult meg az élet minden területén. A kibontakozó demokratikus fejlődés, s ezen belül a kulturális forradalom is éreztette jótékony hatását. A kulturális megújulás területén bekövetkezett elsóelóremutatló lépés, az 1945-ben megteremtett nyolcosztályos általános iskola fokozatosan megszünteti a faluban is eredményesen működő, lényegében rövid életű polgári iskola létalapját. Ekkor gondol arra György József megbízott polgári iskolaigazgató, hogy most adott a lehetőség magasabb szintűiskola, gimnázium létrehozására, mely egyébként is - gimnáziumi tanári diplomával a zsebében - dédelgetett terve volt. A természetes kulturális igény mellett a gimnázium alapítását ösztönözte az akkor bontakozódemokratikus, szociális gondolkodás térhódítása is. A község és környéke távol volt a nagyobb városoktól (Szolnok, Szentes, Mezőtúr), a költséges bejárás, vagy bentlakás csak a módosabb családok gyermekei számára volt elérhető. A helyi gimnázium létesítése Tiszazug elvileg valamennyi tehetséges fiának és lányának lehetőséget adna a továbbtanulásra, s ez megoldaná az általánossá tett magasabb szintű alsófokú iskolai képzés várható eredményeinek ésszerű hasznosítását is. György József merész elhatározással még 1946 decemberében felmegy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba (VKM-be) és segítséget kér gimnázium létrehozásához. Itt egész kedvezően fogadják tervét, s támogatásukról biztosítják. Hazatérve, az első feladat az anyagi alapok megteremtése volt. Ehhez elsősorban a helybeli iparosok és kereskedők nyújtanak segítséget. 1946 szilveszterén jótékony célú mulatságot szerveznek az Ipartestületben, melynek tiszta jövedelmét fele-fele arányban az iskolák megsegítésére és az indítandó gimnázium javára fordítják. 1947. február 13-án a községi képviselő-testület is - kivéve a Magyar Kommunista Párt, MKP képviselőjét -magáévá teszi a gimnázium létesítésének ügyét. Megszavaznak évi 5000 Ft-ot dologi hozzájárulásként, az ótemetői telket a gimnáziumra ruházzák, s megbízzák György Józsefet a szervezőmunkával. 1947. március 3-án megalakult a Gimnáziumi Szervező Bizottság is, ennek vezetősége a következő személyekből állt: elnök Színi Béla ref. lelkész, ügyvezető elnök György József mb. polg. isk. igazgató, jegyző Zádor Béla polg. isk. tanár, pénztáros Faragó Béla kereskedő, gondnok H. Nagy Mihály iparos és kereskedő, ellenőr Marosi Lajos főmérnök. Az alakuló gyűlésen az ügy támogatóiként jelen vannak a pártok többségének képviselői, valamint a szakszervezetek, társadalmi szervezetek, egyházak képviselői. Elhatározzák a Gimnáziumi Fenntartó Testület létrehozását. Ebbe a község és a környező községek támogató lakóinak széles körét szervezték be. 1947. július 17-én rendkívüli közgyűlést tart a községi képviselő-testület. Ezen György József több anyagi jellegű kérést terjeszt elő. A képviselő-testület hozzájárult a kérésekhez és ezeket határozatba foglalja. A minisztérium méltányolja a gimnázium létesítésére irányuló tiszaföldvári törekvéseket, s 1947. július 28-i keltezéssel Tiszaföldvár képviselőtestületéhez megérkezik a 84.759/1947. sz. irat. Ebben a következők állnak: „Tiszaföldvár község és környéke lakossága, Nemzeti Bizottsága és politikai pártjai kérelmére Tiszaföldvár községben állami gimnáziumi tanfolyamot létesítek. A tanfolyam V. osztályára az 1947/48 iskolai év kezdetével nyílik meg.” Az aláíró Ortutay Gyula. 1947. szeptember 16-án - az előző napokban lezajlott beiratkozás, megnyitó után - megkezdődött az oktatás a Polgári Iskola épületeiben. Ezzel elkezdődött a hősies harc a gimnázium meggyökereztetéséért, fennmaradásáért, fejlesztéséért... Vázlat az első tíz évről Kezdetben a tanárok a Polgári Iskola tanárai voltak óraadóként. Novemberben nevezik ki az iskolához Bréda Ignác magyar-latin szakos tanárt, aki rövidesen megszervezi a Verseghy Ferenc nevét viselő önképzőkört, hatalmas küzdelmet folytat a latinos műveltség alapjainak megteremtéséért. Szépen határozza meg az új gimnázium jelentőségét György József az első év végén kiadott évkönyvben: „A múltban a nagybirtok által elnyomott, szomorú emlékű Tiszazugba hozza ez az új iskola a kultúra fáklyáját, s biztosítja számára a szellemi felemelkedést.” Ehhez a nehéz, de nagyon szép munkához kap kitűnő társat az igazgató Nagy János matematika-fizika szakos tanár személyében 1948 szeptemberében, akiről azt írja: személyében „az ifjúság nemcsak tanárt, hanem megértő barátot... nyert”. Hozzáteszem, hogy kedves, közvetlen, nagy tudású, mégis igen szerény kartárs volt. Mint ifjúsági vezető, majd igazgatóhelyettesjelentős részt vállalt - a „fordulat éve’’után - az egyre agresszívebb új hatalom nyomásának diplomatikus kivédésében. Az 1949/50. tanév elején érkezik az iskolába Szilágyi Lajos magyar-német és orosz szakos tanár. Igen nagy tudású, képzett ember, sajátos egyéniség. Igényes és erre neveli növendékeit is, akikre igen nagy hatással van. 1950 nyarán nevezik ki az iskolához dr. Varga Lajost, aki mint történelem-földrajz szakos tanár rövidesen létrehozza a később híressé vált földrajzi szertárt, amelynek sokoldalú tevékenysége segítette a Tiszazugi Földrajzi Múzeum alapítását is. Már az 1950/51. tanév megkezdése után kerül az iskolához dr. Szabó Mihályné biológia-kémia-testnevelés szakos tanár, aki a biológia- és kémiaszertár működését indítja meg. Vidám, közvetlen lényével derűs hangulatot teremtett maga körül az iskolában. Ugyancsak 1951 őszén került az iskolához dr. Tardos János matematika-fizika szakos tanár. Kiváló matematikus, aki nehezen tudja megszokni a falusi iskolát (előbb bencés szerzetes volt Pannonhalmán). Ugyanebben az évben érkezett az iskolához fiatal magyar-latin szakos tanárnő, Csűrös Éva, aki városi lány lévén, szintén beilleszkedési problémákkal is küszködött... (Folytatás a 10. oldalon)