Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)

1992-05-01 / 5. szám

4.0LDAL TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1992. MÁJUS Gyermeknapi széljegyzet E lap hasábjain már esett szó a homoki Gyógypedagógiai In­tézet múltjáról, napi munkájáról s néhány szakmai programter­vezetéről. Közeledvén a gyermeknap,- mely évtizedeken át fe­lejthetetlen emléket, s nevelőtestületünk ötletességének kö­szönhetően színes, boldog napot jelentett tanulóinknak-nevelt­jeinkről szeretnék írni. A betűvetés nehéz tudomány, de számtalan öröm, siker forrása is. Bármilyen csodákat ígér is a játszótér uzsonnázni azért csak kell! Ennek ellenére intézünk nagy hagyományokkal rendelkező utógondozói tevékenysége most is eredményt hozott, s egy két kivételtől eltekintve sikerült munkahelyeket találni. Meg­van hát végzőseink gyermeknapi ajándéka, s bízvást mond­­hatjuknem is akármilyen ajándék! Balogh József A szakkápzés új rendszere olyan feladatok elé állítja nö­vendékeinket,mely eltér a megszokottól, mennyiségben és minőségben is mést követel. A szakképző iskolák - végző­seik álktal - megjelenve a munkaerőpiacon bizonyos vád­jeggyé váltak, válnak A pecséttel, névvel ellátott bizonyít­vány egy színvonalat fog képviselni az adott szakmán be­lül. mint ahogy régen egy sérospaataki vagy egy debrece­ni diák előtt nyitva élltak amunkahelyek kapui, bizonyos idő elteltével - valószínűleg - úgy lesz minőségi tanúsítvány, egy-egy szakképző iskola neve is. Az indítás elősegítése érdekében máris működik az 1. sz. rosta, a felvételi.- / Néhány helyen még a speciális szakis­kolákban is komoly felvételi vizsga volt/Aki ezen a szelek­táló rendszeren túljutott, - bár arra semmi garancia nincs, hogy pályaorientált tudásában, felkészültségében, szemé­lyiségében a szakmának megfelelő fiatalt engedett át a ros­ta - lehetőséget kapott arra,hogy egyik hirdetője legyen ama bizonyos védjegynek Rendkívül nagy öröm számunkra, hogy a továbbtanulni szándé­kozók felvételt nyertek az általuk választott iskolatípusba. Vég­zős nyolcadikosok másik csoportja munkahelyre fog kerülni. Ok már nem akarnak vagy nem tudnak továbbtanulni. Be kell valla­nunk hogy a fentebb leírt felvételinél is nagyobb problémát oko­zott a munkahelyek felderítése, a fiúk elhelyezése. Ezen a terü­leten a szociális háló csak oldalát mutatja felénk vagy ha enyhí­teni akarom a kijelentés élességét, hát nagyon ritka szövésű. Minden év májusában két "nem hivatalos "ünnepünk van, a hónap első vasárnapja az Édesanyáké, az utolsó vasárnap a gyermekeké. Ahhoza középkorosztályhoz tartozom, amelynek van szerencséje mindkettőt ünnepelni. Az első az elérzékenyítőbb, szívszorongatóbb a másodika felszabadul tabb. Akettőt az köti össze, hogy mi ugyanúgy bele látjuk gyermekeinkbe a reményeinket, mint ahogy anyáink /szüléink/ ben­nünk látják saját életük folytatását. Négy éve figyelem a saját gyerme­kemen kívül egy egész csoport kisgyerek fejlődését, mindennapjait a Kossuth úti óvodában.(Mint SZMK tag talán kicsit jobb rálátással, mint azádag). Óvodába kerülésükkor tétova, pici gyermekek voltak, nem is­merték egymástMost már közösséget alkotnak,kialakultaka kölcsönös vonzalmak, de megmaradt az egyéniségükis. Játszva tanultákaz "éle­tet ", sokat tudnak, de nem váltak kicsiny felnőtté, ami egy gyermek ese­tében talán alegszomorúbblenne. Ezt szeretném megköszönni a cso­port óvónőinek, gondozónőinek az óvoda vezetőinek és a többi munka­társának. (Lehet, hogy ez utóbbi pedagógusnapra jobban illett volna, de engedjék meg, hogy kihasználjam a nyilvánosságot) Őket a kisgyereke­ket ünnepelj ük tehát úgy a gyermeknapon, hogy ez a felszabadultságuk, játékosságuk minél tovább megmaradhasson,hiszen úgyis hamar elérik azt a kort amikor már gyermek létükre is szembe kell nézniük a gondokkal (iskola.pálya válasz tás, állásk eresés,..stb.). Tegyük számukra olyanná ezt a napothogy érezzék a felnőttek most tényleg az ö kedvüket keresik, félretették a napi gondokat Átnézve ezt az írást rájöttem mégsem olyan felszabadult ünnep a gyermeknap (a felnőttek számára), de kérek minden szülőt ez ne látszon rajtunk, legyen ez a gyermekeinknek IGAZI ÜNNEP! Hartyányi László Állatkertünk közkedvelt lakói: a két szarvastehén

Next

/
Thumbnails
Contents