Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-02-01 / 2. szám
2 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1992. FEBRUÁR 90 éves a községháza A török kiűzését és a Rákóczi-szabadságharcot követő elnéptelenedés után 1721- ben indult meg újra a szervezett községi élet Tiszaföldváron. 1722-ben csak 23 háztartást, 1770-ben viszont már 233 háztartást írtak össze. A népesség gyors növekedése szükségessé tette, hogy ügyes-bajos dolgaik intézésére állandó helyre költözzön a falu bírája és jegyzője. 1766/67-ben Kis István bíró vette meg Kovács Mihálytól a „Helység Házát” 20 ft-on. Nem lehetett ez valami nagy épület, mert a következő évben a „Helység Kortsma Házát” 50 ft-on vették. Ez alá pincét építettek 9800 téglából, aminek az ára 44 ft 6 krajcár volt. Úgy tűnik, a Helység Házába kevesebben jártak, mint a kocsmába, mert csak 1812/13- ban építettek új községházát 602 ft 47 krajcárért. Az épületet 5 kemencével fűtötték. Teljes részletességgel ismerjük Gál János jegyző feljegyzéseiből, hogy kik voltak a községi tisztségviselők és a község „szolgálatjában” állók 1837/38-ban: Bíró Fekets András Törvény Bíró ör. Ns. Pap Mihály Esküttek Ör. Ns. Nagy Mihály Ipelszki Mihály Bohus Pál árenda szedő ör. Ns. Nagy János Ör. Kováts Mihály Ns. Tóth Mihály kertgazda Köles István árvák gyámja Néposz István ev. curator Kalóz Mihály Lévai György ref. curator Lovas hadnagy Molnár Péter Gyalog hadnagy Petrovits János Kis Bírák Czető Pál Kávási Gábor Fejér András Tóbiás István Éjjeli vigyázok Baczur György Bili János Kováts Márton Erdős János Halesz Bíró Pócsik Mihály adószedő Pásztorok Csikós - Ns. Ágoston József Ökör csordás - V. Nagy Mihály Gulyás - Borbély István Borjú csordás - B. Pető András Tehén csordás - Juhus Horváth János Csürhés - Balogh István Kotsisok Mezei János Cser István Gazdasszony Borbély Jánosné Kertre felvigyázó Soltész István Mezó' kerülők Kalóz János Lőrinczi János Molnár István A községházán 1888-ban „nagyobbszerű építkezés” történt, de az igényeknek így sem felelt meg, mert az 1901. év krónikájában ezt olvashatjuk... „Ez év május hó 11. napján kezdetett meg az új községházának építése, amely ugyanez év októberében be is fejeztetett.”.....Az új községház építése miatt, minthogy az a régi helyén építtetett, az építés tartamára a hivatalok özv. B. Nagy Mihályné házába helyeztettek át.” Az építkezés műszaki vezetője Tarcsányi Ernő, a Cibakházi Ármentesítő Társulat főmérnöke volt. 1902. január 11-én ünnepélyesen felavatták az új községházát. Megjelentek a megyei vezetés küldöttei, a községi képviselőtestület tagjai, a helyi egyházak és intézmények képviselői, valamint „százakra menő közönség”. (Reméljük, hogy az 1901-ben felszerelt KÖZSÉGHÁZA feliratot a közeljövőben VÁROSHÁZÁ-ra kell kicserélni.) A történet 1965-ben folytatódott. A Tanácsházának nevezett községháza nagykapujának az oszlopát kidöntötte egy teherautó. Bontás közben egy üvegbe rejtett, kihalványodott tintájú emlékirat került elő, amit beadtak a múzeumba. A dokumentumot dr. Varga Lajos múzeumvezető még 1965-ben be leltározta, tehát nehogy azt higgye valaki, hogy 1991. október 3-án írták. A szöveget csaknem szó szerint ide másolom, csak az értelemzavaró helyesírási hibákat korrigálom és az ismétléseket elhagyom: Az 1901. év október 3-án alapított EMLÉKIRAT. Kedves bajtársak, ha majd az életben valamikor ezen iratot közületek valaki megtalálja, akkor az jusson az eszetekbe, hogy ezen ember, aki ezt ide tette sok és nagy küzdelemmel és fáradtsággal keresett pénzt és azt kívánom kedves bajtársak, hogy legyetek elégedettek,... mert az időben, amikor ez a városháza készült a legrosszabb és legrongyosabb élete volt az embernek... Ezen emlékiratot hagyta hátra Besenyi Ferencz munkavezető és Forrai István előmunkás kőmíves. Istennek szent áldása szálljon rátok hős utódok... Szlankó István Fotósunk 1992. februárjában ezt az eligazító táblát találta az intézményben....
