Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
6 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. MÁRCIUS Húsvét az Egyház legnagyobb ünnepe. Talán érzelmileg nem ad annyit, mint a karácsony, de tartalmilag sokkal többet. Jézus feltámadásának ünnepe a legfontosabb hittételt tartalmazza tehát; Jézus él! Aki ezt a hittételt vallja, az mondhatja magát kereszténynek. Feltéve persze, hogy meg is van keresztelve. Ezért alakult ki logikusan már az őskeresztény korban, hogy húsvétkor keresztelkedtek meg az emberek. A keresztség szentségének legünnepélyesebb kiszolgáltatása mais a húsvéti, feltámadási szertartás keretében történik. Itt, Tiszaföldváron, az idei húsvétkor is így lesz ez. Ezért tekintsük át egy kicsit, mit is kell tudnunk a keresztségrol, a keresztelésról. A keresztség nem csupán hagyományos vallási szertartás, hanem az egész életre szóló döntés jele. Az elsó századokban elsősorban felnőtteket kereszteltek. Olyanokat, akik több éven át készültek fel: ezalatt megismerkedtek a keresztény közösséggel, Krisztus tanításával, s mindezek eredményeként véglegesen úgy döntöttek, hogy egész életükben Krisztus példáját követve akarnak élni. Ugyancsak az első századokban, sőt az Újszövetség keletkezésének idejében volt már csecsemő- illetve gyermek-keresztelés is. Ma az egyház kifejezetten kéri a vallásos szülőket, lehetőleg csecsemő korban kereszteltessék meg gyermekeiket, hogy lelkűk minél hamarabb részesüljön a szentségi kegyelemben, s hogy a keresztséggel járó minden egyéb jóban minél hamarabb részesüljön a gyermek. Évszázadokon át úgy kereszteltek, hogy a keresztelendőt alámerítették egy folyóban vagy medencében. Az alámerülés jelezte, hogy a keresztelendő - bűneivel, rossz hajlamaival - mintegy eltűnt, meghalt a vízben, s a vízből már egy Istenben „újjászületett’ ’, megtisztult ember emelkedett ki, aki új életet akar kezdeni Krisztus törvényei szerint a keresztény közösségben. Bár a csecsemőnek ma általában csak a homlokát öntik le vízzel, de ez ugyanazt jelzi, amit az alámerítés: hogy „újjá születik” Krisztus közösségébe, az egyházba. Mi történik tehát tulajdonképpen a kereszteléskor? A szülő felajánlja gyermekét (a keresztény közösségben annak képviselője által) Istennek, Krisztusnak és az Egyháznak. Egyúttal megígéri, hogy Krisztus tanítása szerint fogja nevelni őt, a keresztények közösségében. Isten pedig válaszul a szülő és az egyház felajánlására választott gyermekévé és egyházának tagjává fogadja a megkereszteltet. Ki részesülhet a keresztségben? Régen nem kellett külön feltételhez kötni a csecsemő-keresztséget. Úgy tűnt, hogy Európában legalábbis a gyermek növekedése során olyan közösségbe kerül, amelyben természetszerűen eljár hittanra, vasárnap szentmisére, elsajátítja a keresztény magatartás szabályait, formáit. Az utolsó évtizedekben azonban a vallás helyzete megváltozott nem csak Európában, hanem világszerte. A társadalom nem biztosítja már, hogy minden kisgyermek keresztény nevelésben részesüljön, így az egyház azt hangsúlyozza ki, hogy a vallásos nevelést a család kell, hogy biztosítsa. Ma tehát csecsemők és kisgyermekek akkor részesülhetnek katolikus keresztelésben, ha 1. legalább az egyik szülő személyesen kéri azt (nagyszülő, rokon kérése nem elengendő); 2. a szülők (és keresztszülők) kellőképpen felkészültek a keresztségre, vagyis életüket úgy alakítják ki, hogy az példa legyen majdan a gyermek számára, valamint megfelelő tudásra tesznek szert, hogy hitüket szavakban is tovább tudják adni; 3. a szülők vállalják a katolikus hitvallás letételét, valamint a gyermek vallásos nevelését. Nagyobb gyermekek, ifjak keresztelésénél az a helyes, ha az illető személy legalább egy tanév ideje alatt megismerkedik a kereszténységgel, s már ő maga is örömmel és határozottan kéri a keresztség szentségét. Itt, Tiszaföldváron is sokan részesültek ilyen előkészület után a keresztségben, s most húsvétkor is jónéhány olyan gyermeket keresztelünk, aki hosszú ideje készül erre hittanórákra és templomba járva. A Magyar Katolikus Püspöki Kar előírja a lelkipásztoroknak, hogy „el kell halasztani annak a kisdednek keresztelését, akinek egyik szülője sem kész a hitvallásra, és annak vállalására, hogy őt katolikus keresztény módon neveli”. „S ha szülők nem élnek egyházi házasságban, de állapotuk rendezhető, vagy ha valamelyikük nem volt még elsőáldozó, sőt talán megkeresztelve sincs, beszéljük meg egyúttal e szentségek felvételét is, és kínáljuk fel segítségünket a méltó előkészülethez.” Ki lehet keresztszülő? A keresztszülő segíti a szülőket a vallásos nevelésben és keresztény életével példát ad a növekvő gyermeknek. Ezért csak az lehet keresztszülő, aki 1. a 16 évet betöltötte, 2. a bérmálás szentségében is részesült már, 3. a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet él. Nem lehet keresztszülő tehát aki például saját gyermekeinek vallásos neveléséről nem gondoskodik. Sok egyéb tudnivaló is van természetesen, melyeket azonban az érdeklődőkkel személyesen sokkal egyszerűbb s jobb megbeszélni. Ezért minden érdeklődőt szívesen fogadok a templomban vagy a plébánián. Tamási József Jézus él! Főnyeremény: találkozás a pápával Húsvéti ünnepi szentmiséink rendje Virágvasárnap (március 24.) Passió, barkaszentelés és kőiménél is! Homokon reggel 8-kor, Tiszaföldváron de. 10-kor. Nagycsütörtökön (március28.) Az utolsó vacsora emlékére. Homokon délután 5-kor, Tiszaföldváron este 6-kor. Utána este 10-ig szentségimádás. Nagypénteken (március 29.) Jézus kereszthalálának napján ún. „csonkamise” passióval. Homokon délután 5-kor, Tiszaföldváron este 6-kor. Nagyszombaton (március 30.) Keresztelésekkel és körmenettel egybekötött feltámadási szertartás. Homokon este 9-kor, Tiszaföldváron éjjel 11-kor. Húsvét vasárnap (március 31.) Ünnepi szentmise Homokon reggel 8-kor, Tiszaföldváron de. 10-kor, Mezőhéken déli fél 12- kor, Martfűn délután 4-kor. Húsvét hétfő (április 1.) Homokon reggel 8-kor, Tiszaföldváron de. 10-kor. Ez alkalommal választási lehetőséget adok. A két válasz közül tessék kiválasztani, melyik a helyes? 1. Mekkora a Vatikán területe? 4,8 km2 vagy 0,48 km2? 2. Milyen színű zászlók lobognak a Vatikánban? Zöld-fehér-piros, vagy fehérsárga? 3. Melyik épület magasabb, s vajon mennyivel? Az egyiptomi, giza nagy piramis, vagy a Szt. Péter bazilika Rómában? 4. Melyik században épült a római Szent Péter bazilika? A XVI. században vagy a XVIII. században? 5. Mit jelent a „konklávé” szó? „Pápaválasztást” vagy „összezártságot”? 6. Miért éppen Rómában lakik a mindenkori pápa? Mert ez volt a birodalom fővárosa, vagy mert itt halt meg az első pápa? 7. (beugratós kérdés!) Mi volt a jelenlegi Szent Péter bazilika helyén eredetileg? A Vatikán dombi kivégző és temetkezési hely, vagy Szent István király által alapított magyar zarándokház.?
