Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1991-11-01 / 11. szám

1991. NOVEMBER TISZA EÖLD VÁRI HÍRLAP 5 Először voltam falugyűlésen Gondolom, mások is beszélnek, má­sok is írnak róla. Érdekes lesz az össze­hasonlítás. Előre kijelentem, támadás és sértés nélküli értékelés a célom. Soha nem titkoltam, a falugyűlés a végre letűnt rendszer későbbi korszakának demokráciát pótló találmánya. Nem is eredeti. A történelmünk folyamán olykor lehetett, vagy lehetett volna jelentősége. Hogy a legegyszerűbben gondolkodó ember is megértse, megírom, mikor igazán értelme lett volna, mikor szükség lett volna rá, soha nem rendeztek falugyűlést, mert eset­leg egy pár hasonló rendezvényre mégiscsak elmentem volna. Korán és egész életemben érthetetlen dolgok feltehetetlen kérdései sokasodtak ben­nem. Már 1943-44-ben a frontról jött sebesültszállító vonatokból Földváron kirakott halott katonák bűzlő, oszló testénél kellett díszőrséget állnunk. Miért kellett meghalniuk? Nem kér­dezhettem meg. Nem - a sárga csil­lagok megjelenésének okát sem. Később még inkább jöttek a kérdések. A beszol­gáltatások, a padlássöprögetések ide­jén. Lett volna kérdésem, hogy a látástól vakulásig dolgozó parasztok egy része a példaképek helyett miért akuláklistára kerültek fel. A tsz szervezése önkéntességéről is kérdeznem kellett volna. A megalázott, meggyalázott emberek ugyan hová for­dulhattak panasszal? ’56 után is, bár akadályozva voltam, de szívesen el­mentem volna egy-két falugyűlésre. Nem biztos, de lehet, hogy meg mertem volna kérdezni, ha már tisztesség nincs is, mégis hol a határ a megtorlás irányításában, végrehajtásában. Később is politikai, gazdasági ügyekben számta­lan kérdésem lett volna, de ezek köre végig, rendszervégig be voltak határol­va. A demokrácia hiányát voltak hivat­va pótolni. Szó sincs arról, hogy most már minden rendben van. Falugyűlést is lehet tartani, de az értelmét nem látom. Most már nincs szükség pótlékra. Nincs szükség kegyúri meghallgatá­sokra, álkérdések, fontoskodások ki­nyilvánítására. A demokrácia gépezetét kell működtetni. Egyetlen földvári la­kosnak sincs oka, hogy problémájával - legyen az magánügy, közügy - az évenkénti falugyűlésre várjon. Min­denki megteheti, hogy levélben, újság­ban, személyesen feltegye a kérdéseit, elmondja a véleményét. Meg is teszi. Fordulhat és fordul is a képviselőjétől a miniszterig. Hozzám is. Az ajtóm min­denki előtt nyitva, esetleg a sor végét kell kivárnia. A döntéshozatalban is részt vehet. A képviselő-testület ülései nyil­vánosak. Mi hát akkor a szerepe a falu­gyűlésnek? A politikai tartalma. Vala­melyik politikai párt tagjai -bármelyik párt megteheti - megfogalmazott cél­jaik érdekében egységesen lépnek fel. Most ezt a TPT tette. Ez nem támadás, elismerés a részemről. Az én gon­dolkodásom szerint ez bőven belefért a demokrácia szabályaiba. Jól, és egy­két kivételtől eltekintve, kulturáltan csinálták! De én nem a jogukat akarom megkérdőjelezni. Az értelmét! Dr. Anderkó ür hozzászólásából idézek: „... a választás előtt deklaráltunk néhány dolgot, valamennyi érintett deklarálta azt, hogy a főországos politikától elsza­kadunk és a községért akarunk ten­ni...". Nos, fogalmam sincs, ki, mikor és mit deklarált. Én nem, az biztos. Sokunk több mint 40 éves rengeteg áldozattal járó ellenzéki munkájának eredménye lett a többpártrendszer bev­ezetése. Most, miután kezd lassan működni, csináljunk úgy, mintha nem lenne? Mi értelme lenne? Nem uraim, semmi. Sok hozzászólásban hangzott el: nagyok voltak a pártellentétek, frakciózások, de már szűnőben van. Nekem is ez a véleményem, de nem szeretném, ha valaki félreértené. Ez nem azt jelenti, hogy például én egy kicsit MSZP-s lettem, Kocsis Emília pedig egy kicsit SZDSZ-es. Szó sincs erről. Csak kezdjük megtanulni, véleményem szerint a többségünk, előbb-utóbb valamennyien, hogy a különböző pártállás nem azt jelenti, hogy ha sötétben találkozunk, akkor meg kell ölnünk egymást. Meg kell találnunk, meg kell tanulnunk a külön­böző látásmódok előnyeinek a felis­merését, hasznunkra fordítását. Egymás értékeinek megbecsülését. A Tiszaföldvárért való tenni akarást nem az dönti el, ki milyen pártból jött, ez csak a megoldást színesíti. Ha ezt elfogadjuk, nincs mit deklarálni. Itt térek vissza a falugyűléshez. A TPT szereplése természetesen jogszerű volt. De értelmetlen időtöltés. A sorra feltett megoldási javaslat nélküli kérdéseket nehéz lett volna állampol­gári érdeklődésnek tekinteni. Nem is az volt. Nem akarok javaslatokat tenni a munkájukra, de meg kell mondanom, a kérdésekkel való bombázásnál lényegesen több a feladatuk. Nem tűnik elégségesnek az összes többi párt munkájának a megkérdőjelezése sem. Annak akinyilvánítása, hogy Földvárért dolgozunk, tetszetős, de tettek nélkül nagyon szerény. Nem az ellentétet akarom fokozni, i nkább az ellenkezőjét. Számarányuknak megfeleleően vannak képviselve a testületben, céljainknak megvalósítása a képviseletük útján történik. Hét párttal vagyok kapcsolat­ban Földváron. Nagyon szeretném, ha a pártok gyűlései, a pártjukat támogató lakosok bevonásával politikai és gaz­dasági műhelyekké válnának. Tiszaföldvár ügyeivel, bajaival, problémáival ne csak kérdések, hanem válaszok is megfogalmazódnának. A legtöbb párt bizalmát bírom, a lehetőség szerint a segítségüket is. A TPT-ben még mindig csak reménykedem. Végezetül még egyszer felteszem a kérdést, volt-e értelme a falugyűlés­nek? Egyetlen átlagos munkanapomon több valós kérést, problémát megol­dok. Mégis azt mondom, egyetlen jóakaratú segítő javaslatért már érdemes. És ennél több volt. Marosfalvi Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents