Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
1991. JÚNIUS TISZA FÖLDVÁRI HÍRLAP 7 „Június van, s nagyon magam vagyok” hangzott el Ady Endre szava sok iskola ballagásán és évzáró ünnepélyén. Valóban elcsendesedtek az iskolák, szétszóródtak a diákok, más örömök, más elfoglaltságok következtek. Rendhagyó volt ez az év, mivel hivatalosan és szabadon lehetett iskolán belül is hittanórára járni, bár nem más programoktól védett időben, s még nem kellő súllyal a fontossági sorrendben, mivel a hit dolgait, döntéseit nem lehet rendszerváltással megoldani. Van-e valójában rendszerváltás, és mi vált fel mit? Hitetlenséget a hit? Ezt szeretnénk minden munkánkkal, erőt meghaladóan, és sokszor feltételek hiányában is. Hittanóráink ugyan szünetelnek, de várják a gyülekezeti alkalmak a gyermekeket és fiatalokat a nyáron is. Hittanórák záróalkalma volt az a „csendes nap”, amit a Tiszasas és környéke s az általunk végzett szolgálati terület gyermekei töltöttek el Nagyréven június elsején. Lélekben volt csendes, mert Isten Igéje szólt, imádság és ének hangzott. A közel 100 gyermek jól érezte magát, fegyelmezett városban, és kell a templom, a gazdaságilag nehéz időben, hogy reménnyel teli Isten tiszteletét, ember szeretetét gyakorló, munkában és erkölcsben erős nemzedék éljen, mert ez anyagi, gazdasági szellemi erővé is válik. Ezért felelősséget érezve kérjük mindenkitől az anyagi támogatást s érte imádkozó szívet. Június nagy világszerű programjában vérkeringésébe is bekapcsolódtunk. Ez a II. magyar református világtalálkozó, mely ki-Református Híradó emelkedő alkalma volt a Krisztusban hívő magyar reformátusok együvé tartozásának. A világ minden részéről hazalátogattak azok, akiket nemcsak a nyelv, hanem a Hitsói kórusnak és Antal Ferenc esperes úrnak, kik szolgálatukkal gazdagítottak a Szőlői, a Belterületi templomban és a martfűi művelődési házban. De talán életreszóló volt az is, hogy 12 fiatal részt vett a világtalálkozó zánkai táborában, ahol nemcsak élményekben volt részük. hanem hitben meggazdagodva tértek haza, hogy itthon is folytatódjon, ami nemes és szép. Gyülekezeti híradónk nem lenne teljes, ha elhallgatnám a tésztakészítések hagyományát. A szőlői cs belterületi gyülekezetek asszonyai több héten keresztül összegyűltek tésztakészítésre egy napra, hogy eljuttassák szeretetük jelét végezve a diahónia szolgálatát. A szőlői hívek postán küldték el a készített tésztát Tiszafüred Református Egészségügyi Gyermekotthonának. A belterületi asszonyok csigatésztáját a világtalálkozó vendégei kapták Debrecenben a kollégiumban. A debreceni idősek szeretetotthonába személyesen vittük el a világtalálkozó alkalmán a készíteti metéltet. Míg dolgoztunk, a tészta készült, jó volt egymás-A tésztakészítésben részt vevők csoportja és vidám volt. Csak hálásan köszönhetjük meg a gyülekezet asszonyainak, hogy szerény vendéglátásban részesítették őket. Gyermekeink egy kis csoportja már májusban részt vett egy hasonlón Karcagon. Megfogalmazódott bennünk, hogy legyenek hasonló alkalmaink. így lesz a következő majd július 27-én, amikor theológiai hallgató zenész fiatalokkal lesz találkozásunk. Gyülekezeti életünkben a június nem a kapuzárás, hanem inkább a kapunyitás alkalma. 15-én dr. Kocsis Elemér püspök úr szolgálatával történt a martfűi református templom alapkövének letétele. Most még magnóról jelképesen szólt a harang hívogató szava. De a lélekben már akkor megszólalt, amikor háznál összegyűltek igét hallgatni a hívek. Kell a hit a templom nélküli vallás egysége is egybefűz. Különböző sorsok, élethelyzetek, országok éghajlata, de az egy nyelven, egyformán vallott hit nagy összekötő ereje, egymás testvér voltának megvallási lehetősége volt ez alkalom. Gyülekezeti tagjaink két autóbusszal vettek részt a világtalálkozó debreceni programján, a nagyerdei stadionban, Tőkés László igehirdetésén. Látni és hallani azt az embert, akinek életéért oly sokáig, majd újra aggódtunk, aki történelmet formáló eszköze Istennek. Számunkra azonban legfigyelemreméltóbb az Ige, amit felénk szólt. Megélhettük az egységet a testvérré tétel csodáját, az úrvacsorái közösségben abban a nagy tömegben. Testvéri találkozó volt, hogy vendéglátói lehettünk gyülekezetünkben a 40 tagú brassal elbeszélgetni, együtt lenni. Köszönetét mondunk azoknak, akik segítettek, végezték ezt, vagy szépítettek a a templom környékét, részt vettek az alapkő-letétcli ünnepség munkájában, a fiatalok s a kórus vendéglátásában. Isten áldja meg azokat, kik templomunkban kérték házasságkötésükre Isten áldását, a megkeresztelt gyermekeket szüleikkel, keresztszülőikkel. Vigasztalja meg a gyászolókat. Legyen mindazokkal, akik a mezőn a kenyérért fáradoznak. De a befejező köszöntés előtt hangzik a kérés, a hívás, halljátok meg a harang szavát. Az iskola kapui bezáródtak, a templomajtó nyitva vár, békességet, nyugalmat és erőt kínál.
