Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
RENDELETEK Jogkövetkezmények M 1. ) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót az adózó helyesbítheti, vagy {»tolhatja. Ha az adózó az adó ellenőrzését megelőzően feltárja, hogy az adóalap, az adó megállapítása során tévedett, bevallását módosíthatja, mulasztás esetén azt pótolhatja. 2. ) Ha az adózó az adót az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. 3. ) Az önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő első napjától a helyesbítés első napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékben kell felszámítani. 4. ) Ha az adóhatóság adóellenőrzés során adóhiányt állapít meg, adóbírságot kell fizetni, melynek mértéke az adóhiány 50%-a. 5. ) A bevallási, bejelentési kötelezettség elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért, ha az nem esik adóbírság alá, illetve önellenőrzéssel nem pótolták, mulasztási bírságot kell fizetni. Az adó mérséklése, elengedése 9. § 1. ) Különös méltánylást érdemlő esetben, kivételes jelleggel az e rendelet alapján megállapított adó korlátozás nélkül mérsékelhető, illetőleg elengedhető, az adóalany kérelme alapján. 2. ) A kérelem elbírálása az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon történhet. Az eljárási költségek 10. § 1. ) Ha törvény másként nem rendelkezik, az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli, kivéve, ha az adózó rosszhiszeműen gyakorolja a jogait és emiatt az eljárásban az önkormányzat terhére további költségek merültek fel, azt az adózónak kell megfizetnie. 2. ) E rendelet alapján megállapított adóhoz szükséges nyomtatványokról (bejelentések, bevallások) az adóhatóság gondoskodik. Záró rendelkezések 11. § 1. ) E rendelet 1992. január 1. napján lép hatályba, határozatlan időtartamra. 2. ) Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról a 13/1991.(V.21.) PM számú rendelet intézkedik. 3. ) E rendeletet az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon kell kihirdetni. Akihirdetés szabályszerű megtörténtéért a jegyző tartozik felelősséggel. 4. ) E rendeletet évente a képviselő-testület felülvizsgálja, szükség szerint módosíthatja, illetőleg visszavonhatja. 5. ) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Nagyközségi Tanács által megalkotott alábbi tanácsrendeletek: a. ) az 1986. évi 3. számú rendelet, a nem lakás céljára szolgáló építmények adóztatásáról, b. ) a házadóról szóló 1987. évi 1. számú tanácsrendelet. Értelmező rendelkezések 12. § 1. ) Épület: olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezettel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. 2. ) Építmény: minden lakás és nem lakás céljára szolgáló épület. Nem minősül építménynek a három évesnél rövidebb időtartamra létesített (ideiglenes) építmény. 3. ) Műemléképítmény: a műemlékvédelemről szóló 1/1967.(1.31.) ÉVM rendelet 2. §-ának (1.) és (2.) bekezdésében foglalt építmény - ide nem értve e körből a lakás céljára szolgáló építmény. 4. ) Lakás: erre a célra létesített olyan összefüggő helyiségcsoport, amely: a. ) helyiségei, b. ) közművesítettsége, c. ) melegvíz-ellátása és d. ) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható. 5. ) Szükséglakás: olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben): a. ) legalább egy helyiségnek az alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja, b. ) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, c. ) ablaka vagy üvegezett ajtaja van, d. ) fűthető, e. ) WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. 6. ) Nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló építmény: az óvodák, az iskolai nevelés-oktatás intézményei, alapfokú művészoktatási intézmények, diákotthonok és kollégiumok elhelyezését biztosító épület. 7. ) Állandó lakos: aki a településen állandóra vagy ideiglenesre bejelentett - az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett - lakással rendelkezik. 8. ) Italárusítás: minden alkoholtartalmú, élvezeti cikként forgalomba hozott ital (palackozott és kimért, ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasználásával készült készítményeket és az alacsony alkoholtartalmú palackozott üdítőitalokat. 9. ) A lakás, üdülő alapterületének megállapításánál: a. ) hasznos alapterületnek minősül: a lakás, üdülő alapterületének a lakás, üdülő összes (lakó, főző, egészségügyi, közlekedő, tároló) helyiségei teljes alapterületének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő és azt meghaladó részét számításba kell venni. A loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, s a számított 0 alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni. b. ) Nem minősül hasznos alapterületnek a 2. § (4.) bekezdésében foglalt kiegészítő helyiségek. 10. ) Vagyoni értékű jog: a. ) a kezelői jog, b. ) a haszonélvezeti jog, c. ) a használati jog, d. ) a bérleti jog. 11. ) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő, a testvér és az élettárs. 12. ) Egyenesági hozzátartozó: aCsjt. 34. §-ának 1.) bekezdése alapján egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka). 13. ) Komfort nélküli lakás az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább a. ) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és b. ) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c. ) a vízvétel lehetősége biztosított. 14. ) Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási, ideértve a belvíz-, csapadék- és szennyvízelvezetési, -tisztítási, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki), valamint az ütés járdaépítés. Tiszaföldvár, 1991. december 5. Marosfalvi Ernő Hajós Attiláné dr. Szlama Katalin polgármester jegyző Tiszafóldvári Hírlap VITT
