Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
6 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. DECEMBER Az egyházi év Karácsony békéje Karácsony igazi csodája a béke. A két szókép szinte elválaszthatatlan, az volt akkor is, amikor a világot robbanó zajokkal dúló, vagy tompa csendbe szorult békétlenség uralta, fenyegette testünket, lelkünket. Ha soha máskor, de karácsonykor mindig a béke a győzeledelmes. Negyvennégy adventjének harmadik hetében keményen fagyott, térdig ért a hó és nyakig ért a háború. A négy gyermek a Kisjézust várta, a felnőttek a békétlenség végét. Valamilyen elhagyott faiskola, helyét ugyancsak elhagyni akaró őrétől, nagy alkudozások és könyörgések árán, a nagyapának sikerült egy szép fenyőfácskát vásárolnia. A fenyőcske úgy állott a hóba tűzve az udvar sarkában, mint bármelyik őshonos akác, türelmesen várva a szentestei kivirágzást. Nem esett az emberek útjába, sem az utcakapu felől, sem a kerekeskúthoz menet, de még a napi, éjszakai pincébe rohangálás sem veszélyeztette, hiszen a légiriadók szirénái nem neki szólották. Az elfásult emberek pedig, szinte beleuntak a légiriadókba, csak akkor szaladtak a pincébe, ha mind közelebb hangzottak a becsapódó bombák robbatulsai. Három tutppal az ünnep előtt a hideg tovább erősödött, a vizes pincétől való irtózás minden egyéb félelmet és óvatosságot elnyomott. A gyermekeket a sziréna hangjára az asztal alá zavarták, ők maguk pedig tovább folytatták megkezdett dolgaikat. A hatalmas robbanás az ablakokat keretestől beszakította, az ezt követő viszonylagos csendben csak a folyamatosan zuhogó tetőcserepek csörömpölése hallatszott. A gyermekek a rémülettől sírni sem tudtak, nem tudták, ijedtükben, vagy a légnyomástól keriiltek-e az ágy alá, a sarokba. A meszes porfelhőben a csikorgó üvegcserepeken taposva, a felnőttek rohanva jöttek, és a megkönnyebbüléstől sírva ölelték, tapogatták végig sértetlen csemetéiket. Az ablakokat befoltozták,a puliszkából kiszemel gették a malterdarabokat, a tetőt majd tavasszal pótolják valahogy, de afenyőcskének vége volt: az alig ötven méterre becsapódott repülőbomba repeszei forgáccsá aprították. A kicsi lány döbbenten figyelte a gallyakat szedegető anyát. -A Jézuskát is eltalálta a bomba? - Alig lehetett megvigasztalni, elhitetni vele, hogy a Jézuskát sem bomba, sem egyéb felnőtt praktika és gonoszság sem tudja elpusztítani. De a fenyőt, igen. A gyertyák árván, „csupaszon" fognak pislákolni, a fenyőillat legfeljebb a kályhára szórt tűlevelek által idézheti a karácsonyest hangulatát. Szenteste délutánján azért ugyanúgy mentek a dolgok, mint régen, de a szomorúság kimondatlanul is ott lebegett a kelleténél jobban viselkedő gyerekek feje fölött: a fenyőfácska elesett a nagyok háborújában. A csengőszónem késett, de a megrepedt ajtó támlásakor a „mennyből az angyal..." kezdetben mindig bátortalan, dallama is elakadt, a gyermekek szótlanul, tágra nyitott szemmel meredtek a ragyogó, angyalhajas, gyertyafényes karácsonyfára. A néma pillanatok után teljes hangerővel és lelkesedéssel zendítettek rá a karácsonyi dalra. A mai napig sem hiszem, hogy észrevették volna, a fácska törzse hasonlított egy akáchusánghoz, de a rajta fúrt apró lyukakból igazi fenyőágak nőttek ki, drótozásukat az angyalhaj csillogása tökéletesen eltakarta. Ami pedig a kevésbéártatlan felnőtt szemeket illeti, jobban elhomályosultak minden eddigi karácsonyestinél, hiszen ezen a karácsonyon nem csak bomba, de igazi csoda is esett.- vega -ADVENT - adventi koszorú Az advent szó, latin eredetű, az advent szóból ered, „eljövetel" a jelentése. Az advent, a katolikus egyházi év része, mégpedig a karácsonyi ünnepkör bevezetése. A VI. században terjedt el hivatalosan, mai formájában VII. Gergely - aki 1073-tól 1085-ig volt pápa - rögzítette. Szent András apostol ünnepéhez - amely november 30-án van - legközelebb eső vasárnap kezdődik, és december24-ig tart. Liturgikus szövegei egyrészt az Ótestamentum messiásváró hangulatát idézik, másrészt Jézus Krisztus második, világ végi eljövetelére utalnak. Advenlhez több népszokás is kapcsolódik, így pl. a „szentcsalád szálláskeresése". Ezt a szokást nálunk is gyakorolták, mégpedig a II. világháború előtti időkben. A karácsonyt megelőző kilenc egymást követő napon házhoz vitték a szentcsalád képét, és előtte ájtatosságot tartottak. Ma is élő, szép hagyomány az adventi-koszorú készítés. Ha valakinek nincs arra lehetősége, hogy saját maga készítse el, virágüzletben megvásárolhatja. Az adventi-koszorú, egy felfüggesztett, fenyőágakból font koszorú, négy gyertyával. Advent minden vasárnapján egyet -egyet meggyújtanak, miközben szent éneket lehet énekelni. A mellékelt fotón látható az adventi-koszorú, amelyet én készítettem egyik évben. Szép, hangulatos, dísze volt a szobámnak. Az édesapámat megkértem, és 6 szívesen készített erre a célra fűzfavessző-karikát, amelyre az édesanyámtól - áld koszonikészítő-kisiparos - kapott fenyőgallyat fontam rá. A csüngő, kis tobozokat pedig én gyűjtöttem, előző évben egy fenyőerdőben, gondolván arra, hogy majd felhasználom. különféle karácsonyi kompozíciók készítésére, és adventi-koszorú díszítésére. Az adventi-koszorú fontos része a gyertya, hiszen a gyertya a BÉKE, a SZERETET, a MEGHITTSÉG és a KEGYELET szimbóluma. Gondoljunk a templomok szertartásaira, vagy a Halottak napi megemlékezésre, ahol nem maradhat el az égő gyertya sem. A szobámban elhelyezett, adventi-koszorún meggyújtott gyertya meleg fénnyel töltötte be a lakásom, és hozzájárult lelki erősödésemhez. Kívánom minden, e városban, ebben az országban, ezen a FÖLD-ön lakó, becsületes embernek, hogy keresse a módját, mi az, ami lelki fejlődéséhez hozzájárni. Én az adventi-koszorú készítésben és ünneplésben is megtaláltam valamit, ami színesebbé, emelkedettebbé tette napjaimat. És be kell hogy valljam, még egy hónap után sem tudtam levenni - úgy a szívemhez nőtt - csak miután a fenyőgally levelei lehullottak. Békés karácsonyt! Nagy Magdolna Azegyház feladatának tartja, hogy Jézus életének teljes folyamát az év napjaira szétosztva megünnepelje. Azév körforgásában kibontakoztatja Krisztus misztériumát a megtestesüléstől a mennybemenetele után is köztünk maradásáig. Ebben a körforgásban a következő jeles napok találhatók: Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén - ami pontosan 9 hónappal van karácsony előtt - a megtestesülést vagy másként az angyali üdvözletét ünnepeljük. Mária méhében megkezdődik Jézus élete. Július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén a két kismama; Szűz Mária és Erzsébet, vagyis Jézus és Keresztelő Szent János édesanyjának találkozására emlékezünk. Karácsonykor, december 25-én üljük meg Jézus születését. Az esemény fontosságára való tekintettel az ünnepet előkészítő időszak előzi meg. A karácsony előtti 4. vasárnappal kezdődik az Advent, az Úr eljövetelének (ezt jelenti a szó) ünnepére és egykori visszatérésére való felkészülés időszaka. Ezzel, tehát advent 1. vasárnapjával kezdődik mindig az új egyházi év. A következő jeles nap Vízkereszt, január 6. A napkeleti bölcsek, népies nevükön Háromkirályok ünnepe, akik hódolatukkal felkeresték a betlehemi kisdedet. A zsidó szokásnak megfelelően a 40 napos Jézust szülei bemutatták a templomban. Ezt ünnepeljük február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján. A felnőtt Megváltó életének jeles eseményeire; tanításaira, tetteire azév vasárnapjain és hétköznapjain emlékezünk, az odaillő szentírási szakaszok elolvasásával, átelmélkedésével. Krisztus földi élete utolsó szakaszának felelevenítésére a húsvéti ünnepkörben kerül sor. A legnagyobb keresztény ünnep a feltámadás ünnepe, vagyis Húsvét, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő telihold utáni vasárnap. Előtte a 40 hétköznapból és a közbeeső vasárnapokból álló időszak a nagyböjt. Első napja Hamvazószerda. Utolsó hete a Nagyhét, mely Virágvasámappal; Jézus ünnepélyes jeruzsálemi bevonulásának napjával kezdődik. A nagyhét legfontosabb két napja Nagycsütörtök és Nagypéntek. Elóbbin az utolsó vacsorát, utóbbin Jézus kereszthalálának napját üljük meg. Húsvét után 40 nappal, illetve az azt követő vasárnapon van Jézus mennybemenetelének ünnepe; Áldozócsütörtök. 10 nappal később, vagyis az 50. napon pedig Pünkösd. Ё napon töltötte el a Szentlélek az apostolokat és Szűz Máriát s ezzel megkezdődött az Egyház élete. Az ezen a napon történő keresztelésekkel pedig az apostolok működése. A következő vasárnapon az egy Istenben kinyilatkoztatott Szentháromságot ünnepeljük, majd egy héttel később az Úr Napját, vagyis Jézusnak az általa rendelt Oltáriszentségben való titokzatos jelenlétét. Lám, ilyen gazdag az egyházi év, ilyen színes az ünnepek sora. S a fentieket még színesítik a szentek; Szűz Mária, Szent József, apostolok, egyházatyák, vértanúk és hitvallók emléknapjai, általában földi életük utolsó, mennyi életük első napjának évfordulóján, valamint a Halottak Napja. Hogy egy-egy ünnepet igazán tartalmasán tudjuk megülni, mindet ismerni kell. de nem csak ismerni, átélni is. Nem véletlenül kéri tőlünk az Anyaszentegyház, hogy legalább hétről hétre ünnepeljünk együtt vasárnapi szentmiséinken. Ezekkel a gondolatokkal kívánok boldog karácsonyt a község minden lakójának, a Tiszaföldvári Hírlap minden olvasójának! Tamási József
