Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
2 T1SZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. DECEMBER Miért kell a szakszervezet? A kérdés feltevése nem véletlen. Ugyanis sokan, sokszor feltették már. Gyakran hallani is olyasféle válaszokat, ugyan minek ez, csak a pénzt szedikössze, meg nem kell egy termelőszövetkezetben szakszervezet, és a legnyomósabb érv, úgysem tehetnek, vagy tesznek semmit a dolgozók érdekében. Nem is oly régen sok igazság volt e megállapításokban. Az elmú lt rendszerben a szakszervezet működése, valóban jórészt a tagdíjak begyűjtésében, néhány üdülőbeutaló biztosításában és olykor valamilyen segély nyújtásában merült ki. Ha megpróbáltak fellépni a dolgozók jobb bérezése, szociális ellátása érdekében, ezt csak korlátozottan tehették, s ha a szakszervezeti titkár mégis szívósan kezdett harcolni, pártvonalon „megmagyarázták” neki, merre van tevékenységének határa. Mi tehát a szakszervezet szerepe és lehetősége a piacgazdaság kialakulása idején? Röviden fogalmazva, a benne tömörült dolgozók érdekeinekkövetkezetes képviselete és szívós védelme. Manapság a szakszervezet nemcsak az állami vállalatoknál és szövetkezeteknél dolgozók érdekképviseletét kell, hogy vállalja, de a szaporodó magánvállalatoknál alkalmazottakét is. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy az a munkavállaló, aki nem tagja valamely érdekképviseleti szervezetnek, csakis magára számíthat, és a mai növekvő munkanélküliségben jól ismert, mi lesz azzal, akit kitesznek az utcára máról holnapra, s nincs aki védelmére keljen...! Logikusan következik az a gondolat, mit is tettek, vagy tesznek a szakszervezetek tagjaik érdekében? A Tiszaparti Mg. Termelőszövetkezet 168 fős szakszervezete titkáraként részt vettem a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének november 22-23-án tartott rendkívüli kongresszusán, s mivel ezen szövetséghez tartozunk, erről és az ott elfogadott programról beszámolhatok. A kongresszus összehívását szükségessé tették az MSZOSZ elleni állandó koncepciós támadások a kormányzat, a parlament, de néhány párt és más szakszervezet részéről is. Ennek egyik fontos mozzanata volt, amikor a törvényhozás két törvényt fogadott el az MSZOSZ megrendszabályozásáról, mégpedig a tagdíjfizetés önkéntességével és a szakszervezeti vagyonnal kapcsolatosan. Nos, az előírt nyilatkozatot a tagdíjról 1,8 millió MSZOSZ-ban lévő szakszervezetéhez tartozótag írta alá, tehát nem sikerült ezúton sem szétverni e szakszervezeti tömörülést! A vagyonnal kapcsolatos törvény miatt pedig az MSZOSZ az Alkotmánybírósághoz fordult. A kongresszuson felszólalók igen kemény hangon ítélték el a kormány és a törvényhozás magatartását a szakszervezeti szövetséggel szemben! Leszögezték, nincs alapja a szövetség legitimitása kétségbe vonásának és követelték a szakszervezet hatásosabb fellépését a növekvő munkanélküliség, a szociális bizonytalanság, általában az emberek kiszolgáltatottságával szemben! Ha a kormány nem hajlandó az e téren jelentkező legfontosabb kérdésekről érdemben rövid időn belül tárgyalni és elfogadható eredménnyel, a szövetség sztrájkot hirdet! Hogyan képes megfelelni a szakszervezet új feladatainak? Úgy, hogy önsegélyező egyesületből valódi szakszervezetté válik, ahol a tagdíj akat nem a semmire sem igazán elegendő juttatásokra, hanem elsősorban a hatékony érdekvédelmi tevékenység anyagi alapj ainak megteremtésére fordítj a. Talán nem érdektelen, ha az általános tájékoztatáson túl néhány mozzanatot említek a Tiszaparti Mg. Termelőszövetkezet szakszervezetének tevékenységéből. Mi is eddig elsősorban önsegélyezők voltunk, azaz segélyeket adtunk a rászorultaknak, de már most látszik, ha tízszer annyi pénzünk leime, mint amennyi e célra fordítható, az is kevés volna! Azért kell tehát fellépni, hogy a munkaadó, azaz a szövetkezet biztosítsa mindezt! Most azonban legégetőbb kérdés nálunk az átalakulás hogyanja és a munkahelyek lehető megtartása, vagy a kényszerűen megszűnők helyett az újakkialakítása. Csak akkor lehet ebben valamilyen, az emberek többségének megfelelőeredményt elérni, ha a tagság a titkár mögé áll és nő a szakszervezeti tagság létszáma. Soraimat Széchenyi István gróf szavaival zárom (mely az MSZOSZ Kongresszus jelszava is volt): ,A tett az első, a szó a második!’. Hollósi Mihály szakszervezeti titkár Önkormányzati hírek Tiszaföldvár Nagyközség önkormányzati Képviselő-testülete december hónapban két ülést tervezett. Az első ülésen, december 5-én:- Hosszas vita után döntött а bölcsőde helyzetéről. A döntés értelmében a bölcsőde 1991. december 31-ével megszűnik.- Kibővítette a Közművelődési, Oktatási és Sport Bizottság keretét és ezzel együtt a bizottság létszámát 7 főben határozta meg. A névsor: Nagy Zoltánná elnök Ferenczi György Paulovics Tamás Kiss Adorján képviselők Virágné Katona Zsuzsanna Molnár Istvánná Tóth Lászlóné külső tagok- Elfogadta az 1992. évi költségvetés irányelveit.- Rendeleteket alkotott a helyi adókról. A rendeletek teljes szövegét hirdetőtáblán és a Földvári Hírlapban közöljük.- Csatlakozott a területfejlesztési és kistérségi együttműködési társuláshoz.- Döntött a gimnáziumban induló szakmai program támogatásáról.- Kiegészítette a Szervezeti és Működési Szabályzatát.- Szándéknyilatkozatot adott a tüdőgondozó és a szakrendelések átvételével kapcsolatban.- Tárgyalt szociálpolitikai ügyekben.- Csatlakozott a Körös Telefonfejlesztési Alapítványhoz.- 10 000 Ft-tal csatlakozott a Kossuth Alapítványhoz. A második ülésen:- Tárgyalja az 1992. évi munkatervét.- Felülvizsgálja a jogelőd tanács által alkotott rendeleteket.- Módosítja a lakásügyi jogszabályok helyi végrehajtásáról szóló rendeletét.- Személyi ügyekben dönt az önkormányzati bizottságokkal kapcsolatban. A testületi ülések jegyzőkönyvei és a rendeletek teljes szövegei a községi könyvtárban megtekinthetők. A polgármester fontosabb tárgyalásai 1991. november 5-én az állami tulajdon önkormányzati tulajdonba való átadás-átvételét tárgyaltam amegye részéről dr. Györgyi Lajossal. 1991. november 6-án dr. Dorogi Imre a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető profeszszorának meghívására Gödöllőn voltam. A megbeszélés célja a biogazdálkodás terjesztése és a kanadai, amerikai gyors építkezési technológiák megismertetése. 1991. november 7-én Magyar Zoltánnal a strand fejlesztésével kapcsolatos francia tőkebevonás lehetőségeiről beszéltünk. 1991. november 12-én az „Alapítvány a Tiszazug és a Körösvölgyi holtágak környezete és természetvédelmére ” c. alapítói okiratot írtam alá Cibakházán. 1991. november 12-én képviselő-testületi ülésen fontos, más helyen részletezett határozati javaslatokat terjesztettem elő. 1991. november 15-én dr. Nagy Gáborral a Glahé INTERNACIONAL Kft. igazgatójával üdülőtelek vásárlásának feltételeit beszéltem meg. 1991. november 18-án Mezőtúron aláírtam a Tiszaföldvár és környezetének önkormányzatai és a Műszertechnika között távközlés megoldására létrehozott rt. alapító okiratát. 1991. november 19-én a tiszaföldvári víz- és szennyvíztisztítóidőszerű problémáit beszéltem meg a jelenleg üzemeltető üzemigazgatóval. 1991. november 20-án országgyűlési képviselőnkkel. Molnár Istvánnal beszéltem meg a '92. évre benyújtott állami céltámogatások jelenlegi helyzetét. 1991. november 21-én az Evangélikus egyházkerület esperesével, az egyház tulajdonát képező Balogh-sarki volt temető értékesítéséről tárgyaltam. 1991. november 22-én a képviselő-testület ’92. évi helyi adóval kapcsolatos közmeghallgatását vezettem a művelődési házban. 1991. november 24-én a gimnáziumunk tanulóinak hangversenyén vettem részt a katolikus templomban. Emlékezetes élmény volt.
