Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-07-01 / 7. szám
TISZAFÖLDVARI HÍRLAP 1990. JULIUS ШИЛ 'i *. ц ,.t\ V 1|| I ■И||ШШМ||||Ш i Arcok-sorsok-emlékek Arcok - sorsok - emlékek Arcok -sorsok "A tagokat kezdetben úgy toboroztuk..." -Majd tucatnyi "kör" működött községünkben - Öreg-kör, Polgári kör, 48-as kör stb. -, de a szocializmus építése sorsukat megpecsételte. Ma már csak az épületek vagy romjaik állnak, pedig az idősebbektől tudjuk, milyen fontos volt ezek működése az itt élő emberek számára. Nagyon kevés tárgyi emlék maradt ránk a körök tevékenységéről. Beszélgető partnerem Serfőző Lajos bácsi, az egyetlen még élő kör-elnök.- Azt hallottam, ide bármikor jövök, a gazdát mindig munka közben találom.- Valamit mindig tenni kell. Nyáron feleségemmel Szolnokról kiköltözünk ide és gazdálkodunk. Valarmkor itt élt a családunk.- A család tősgyökeres tiszaföldvár i?- Mikor költöztek ide, pontosan nem tudom, de nagyszüleim már itt éltek. Apai nagyapám Serfőző Alajos feles juhászként szolgált Külső Kövér gazdaságában. Anyai nagyapám, Pillér József botos ispán volt Lipics méltóságos úrnál. Apám gazdasági cseléd volt Szlobodka Dezsőnél, majd számadó gulyás dr. Basch Lóránd birtokán a Nagyháton.- Lajos bácsi is folytatta ősei hagyományos mesterségét?- Sem én, sem a testvérem. Ferenc katonatiszt lett, én a polgári elvégzése után bennkosztos inasként ács és kőműves szakmát tanultam Bán József és Kurdics János mestereknél. Aztán 1928-ban fölkerültem Pestre, ahol hét évig dolgoztam. Közben elvégeztem a felső építőipari iskolát is. Az iparengedélyemet itthon váltottam ki, 1935-ben lettem önálló.- Hogyan szervezték meg a Damjanich János olvasókört?- Volt nekem egy nagyon agilis barátom, Árvái András, vele kezdtük el szervezni a kört a ’30- as évek második felében. A Kurázsi-szőlőben akkor még kevesen laktak, de az itt élő emberek is szerették volna szabadidejüket kulturált körülmények között eltölteni. Leírtuk elképzeléseinket a kör tevékenységéről és programjáról, és ezt benyújtottuk a község elöljáróságára, Feskó János főjegyző úrnak. Miután megkaptuk az engedélyt, béreltünk egy házat a Kurázsi-szőlő első úton, amit később bevételeink gyarapodásával meg is vettünk.- Miből lett bevétele a körnek?- A kezdeti pénztári vagyon a tagdíjakból volt, amit évi 2 pengőben szabtunk meg. A tagokat kezdetben úgy toboroztuk, házról házra járva. Aztán szerveztünk bálokat, vacsorákat, mulatságokat és ezek bevétele növelte a vagyonúnkat. Vettünk biliárdasztalokat, amiket a játékosok béreltek, így ez a pinkapénz is bevételt jelentett.- Mitől volt ez "olvasó kör"?- Már az induláskor vettünk egy kis könyvtárat, amit folyamatos vásárlással állandóan bővítettünk. Ezeket a könyveket kölcsönözni lehetett, de ott helyben is olvashatott, aki akart. Volt saját színjátszó csoportunk is. Több előadást szerveztünk és mindig sok nézőnk volt. A Kurázsi-szőlő kis akácos erdejében még egy szabadtéri színpadot is kialakítottunk és nyáron ott játszottunk. Szerveztünk előadásokat más témában is. Tártott itt előadást Vida Gyula bácsi, volt iskolaigazgató is a gyümölcstermesztésről. De a politikából is részt kellett vállalni.- Ez mit jelentett a kör életében?- Ha felvonulást szerveztek a községben, a körök elnökeit behívatta az elöljáróság és egyeztettük az elképzeléseket. Saját zászlónk volt, azzal vonultunk mindig. Egyszer dr. Eródi Haraszti Tihamér képviselő úr programbeszédét kellett támogatnunk, ez egy óriási esemény volt a kör életében. Képzelje el, hogy egy ilyen kis körben ilyen fontos, magasrangú személyt fogadhattunk. Tömve volt az épület érdeklődőkkel.- Igazán élénk közösségi élet folyt itt, de mi történt a háború után?- A kör alapító oklevele, a napló, a zászló és szinte minden tárgyi emlék eltűnt, megszűnt a kör tevékenysége. Itthon az életet is szinte elölről kellett kezdeni.- Teljesen visszavonult a közélettől Lajos bácsi?- Ekkor még nem, hiszen 1936- tól tevékenykedtem a Kisgazda Pártban, és mi erősek voltunk a háború után is. Aztán a politikai csatározások történelmünkből ismert kimenetele után, engem teljesen lehetetlenné tettek. Még néhány házat felépítettem, majd 1949-ben államosítottak, teljesen kiraboltak.- Mit hozott az ezt követő negyven év?- Egy ideig gazdálkodtam, majd megkerestek az "elvtársak" többször. Azt mondták, minden rendben, írjak egy önéletrajzot és holnap munkába is állhatok. No, mondom, ha ahhoz, hogy mindenemet elvegyék, nem kellett önéletrajz, hogy újra dolgozhassak, ahhoz igen, hát akkor engem ez a munkanem is érdekel! Persze élni kellett, így később Szolnokon munkába álltam. 1970-ben mentem nyugdíjba a Kőolajipari Vállalattól. Most 83. évesen a feleségemmel csendesen éldegélünk, szerencsére jó egészségben.- Talán egy-két ifjúnak ismét eszébe jut, hogy a Kurázsi-szőlő mai lakói is szeretnék otthonukhoz közel, kulturáltan eltölteni szabadidejüket, és valami ismét elkezdődik Lajos bácsi szívesen ellát minden érdeklődőt régi-új ötletekkel. Petraskó Tamás Földvári sajtószemle Hatvan éve írták 1. Üzenet választókerületem lakosainak Erdődi-Harrach Tihamér országgyűlési képviselőnk f.hó 3-án községünkben volt. Ez alkalommal annak a közlésére kért bennünket, hogy mindazok, akik dolgaikban hozzá fordulnak, ezt e hó 10-ig tegyék meg, mivel 12-től augusztus 5-ig az interparlamentális konferencia üléseire Angolországba fog utazni. 2. A szolnoki tiszai közúti hídon 1930. július 1-tól vámmentesen közlekedhetnek: a/ minden gyalogos személy, továbbá: b/ a szolnoki piacokra kertészeti és mezőgazdasági termelvényeket szállító eszközök, eladásra felhajtott állatok, de csak a piac, illetőleg az országos vásárok napjának délelőtt 9 órájáig, előző este 10 órától kezdődóleg, visszafelé vámmentességet élvez a közönség a vásár, illetőleg hetivásár napjának délután 4 órájáig. Nem részesülnek azonban vámmentességben az országos vásárokat látogató vidéki iparosok. A heti és országos vásárok napján kívül más napokon azonban mindennemű közlekedés vámköteles. 3. Dóba József ószólőbeli lakos e hó 6-án, vasárnap délben családjával a verandán ebédelt, amikor irtózatos dörejjel a villám a drótkerítésbe csapott bele. A kerítés drótján, amely egészen a házig vezetett, a szobába ment be, miután az ablakot kitörte, a szobában lévő asztal lábát zúzta össze. Dóba Józseféknek szerencsére az ijedtségen kívül más bajuk nem történt. 4. Gróf Vigyázó Ferenc hagyatéka A két évvel ezelőtt elhalt főúr, mint ismeretes, összes vagyonát aMagyarTudományos Akadémiára hagyta. Ez minden levonás után tisztán 20.124.948 pengő értékű vagyont jelent. E hagyatéknál Tiszaföldvár község szegényei is örökösi minőségben vannak megjelölve. Az összes vagyon évi jövedelmének nyolc százaléka három község - Vecsés, Rákoskeresztúr és Tiszaföldvár - szegényeinek osztandó ki, minden év szeptember 26-án. 5. E hó 17-én este özv. Kövér Jánosné pusztahéki uradalmában tűz ütött ki, amelyelhamvasztott mintegy 30 kocsi zabosbükkönyt. A tüzet a takarmány öngyulladása okozta, amelyet csak másnap délután sikerült eloltani. Szerencsére a kazal környékén semmi más gyúlékony anyag nem volt, s így a tűz tovább nem terjedhetett. A kár mintegy 6000 pengő, amely biztosítás folytán megtérül. 6. Horváth István ószőlői korcsmájában folyó év augusztus hó 3-án este 8 órakor társasvacsorát rendez. A vacsora áll 1 adag halpaprikás, kenyér és borból. Részvételi díj 1 P 50 fillér. Evőeszközt és poharat szíveskedjen mindenki hozni magával. Szíves pártfogást kér és aláírásokat elfogad július 31-ig. Tisztelettel Horváth István. Válogatta: K.S.
