Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-05-01 / 5. szám
1990. MÁJUS TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 3 * вшжтт ш Ч ' ' ' ч ' Ч 4' Arcok - sorsok * emlékek Arcok * sorsok - emlékek Arcok - sorsok "*'.v :v . — ■ ■■ f , . "Az én életemet a zene aranyozta be" Idős Gáli Pál neve községünkben, de a környező falvakban is ismert, és sok emberben emlékeket ébreszt. Ki ne hallott volna szüleitől vagy nagyszüleitől arégi bálokon, bankettokon reggelig fáradhatatlanuljátszó "banda" igazi hangulatot keltő muzsikájáról, összeszámlálhatatlan báli cipőt koptattak el a táncos lábú bálozók Gáli Pali bácsi zenekarának táncritmusaira.- Pali bácsi emlékszik-e, hány rendezvényen muzsikált a zenekarával?- Sajnos, nem tudom én aztkedyes. Biztosan érdekes lenne ismét olvasni, felidézni a régi szép időket, de erre akkor nem is gondoltunk. Most bánom, hogy erről semmilyen feljegyzést nem készítettünk. Játszottunk bálokban, bankettokon, lakodalmakban, névnapokon, de esténként különböző kiskocsmákban is.- Kikből állt a "banda", a zenekar?- Más-más hangszereken játszó zenészekből. A legtöbbször ez a banda játszott együtt: Csatos János, Kiss János, Erdei Ferenc, Dóba István, Gáli István és én. Valamennyien vizsgázott zenészek voltunk, a Zenész Egyesületnek és a zenészek szakszervezetének mind tagjai. Kottából játszottunk, a legújabb partitúrákat Pestről hozattuk.- Milyen zenét játszottak?- Játszottunk mi mindent, de főleg magyar nótákat, slágereket és divatos tánczenét. Az új slágereket mindig azonnal megtanultuk, gyakoroltuk és játszottuk. Ha a muzsikáról volt szó, mindent komolyan vettünk, megbízható zenészek voltunk, talán ezért is szerették a bandánkat.- Honnan az érdeklődés, hogyan indult ez az életpálya?- Zenész családból származom, édesapám is prímás volt. A mesterséget tőle tanultam még gyerekként. Szerettem a zenét, így elég gyorsan fejlődtem, és már elég hamar önálló gyerekbandát szerveztem. Jártunk névnapokat köszönteni házakhoz, és kocsmákban is zenéltünk. Ekkor még minden honorárium nélkül. így ismertek meg minket, és amikor már ismertebbek lettünk - 1925 körül -, komolyabb meghívásokat is kaptunk bálokba, lakodalmakra.- Milyen volt egy jó báli mulatság a zenészek számára?- Többnyire már délután kezdődött a munkánk, főleg az arató- és a szüreti bálokban, ahol végig kellettmuzsikálni a felvonulást is. De akkor ez még nem jelentett gondot, a mi bandánk mindig helytállóit, reggelig húztuk a talpalávalót. Az volt az igazi mulatság, ahol tele volt táncosokkal a terem. Nem is emlékszem olyan rendezvényre, ahol másképpen történt volna. Ha reggelig ropták a lányok-legények, az volt a mi igazi elismerésünk!- Melyek a legemlékezetesebb mulatságok?- Mi valamennyit szívvel-lélekkel zenéltük végig, így most nem is tudnék kiemelni közülük. Nagy bálok voltak a körökben - 48-as kör. Polgári kör, öreg kör. Munkás kör stb. -, népszerű volt a Stefánia-bál az Ipartestületben, sok bálozó gyűlt össze az arató- és a szüreti bálokon. De zenéltünk mi az uraságoknál is. Montághnál, Külső Kövérnél, aBagi majorban.- Ezek többny ire ünnepnapokon voltak. A hét többi napjain pihent a zenekar?- Arra nem nagyon gondoltunk. Minden este játszottunk valamelyik kocsmában, talán fel se tudnám sorolni valamennyit. A Petrovics, a Horváth, a Hegedűs és a Mráv kocsmákat jártuk, de talán a Brezányi János kocsmájában zenéltünk a legtöbbet az O. Nagy úton.- Pali bácsi egész életében csak zenével foglalkozott?- Volt földünk és szőlőnk is az Új Virághegyben, az még ma is megvan, most a fiam műveli. De voltam én aratómunkás is négy évig a háború után.- Hogyan alakult a családi élete?- 1928-ban nősültem meg, 62 éve élünk együtt a feleségemmel örömben-bajban. Egy gyerekünk született, a Pali fiam, aki szintén zenész lett. Mamár 6 is nyugdíjas. Van három unokánk is, nagyon aranyosak, szinte minden reggel beköszönnek. Életünk nehéz szakasza volt a háború, mert nekem is be kellett vonulni 1941-ben. Szerencsére a baj elkerült, és Pest alatt fogságba estem. A véletlenek folytán elengedtek, és kalandos úton, bújkálva jutottam haza.- Az unokák közül zenél-e valaki?- Sajnos nem, pedig én nagyon szerettem volna. Talán az 6 gyerekeik folytatják a zenész mesterséget.- Hogyan telnek a nyugdíjas zenész napjai?- Nem panaszkodom kedves, pedig már gyűlnek a bajok. Főleg a "motor" nem akarjabimi, hamar elfárad. Igaz, már 87 éves leszek novemberben, és a régi banda zenészei közül csak én élek.- Mit jelentett a zene Pali bácsi számára?- A zene az valami csodálatos dolog, az én életemet a zene, a szép muzsika aranyozta be! Már 6-8 éve nem játszom, de itthon majdnem minden nap megszólaltatom az öreg hegedűt.- Melyik volt a prímás kedvenc nótája?- A legkedvesebb nótám a "Nemrég még büszkén, karöltve jártam, a legszebb asszonyt epedve vártam..." kezdetű gyönyörű nóta. De sokszor eljátszottam, de sokszor elénekeltem! Miközben kérésemre az öreg hangszeren felcsendült a régi, kedves nóta, valami igazán megható érzés kerített hatalmába. Köszönöm ezt az élményt, és reménykedem, hogy még sokszor megszólal a vezérprímás kezében ez a patinás hegedű. Petraskó Tamás Földvári sajtószemle Hatvan éve írták Néhány héttel ezelőtt hírek terjedtek el arról, hogy a kereskedelemügyi minisztérium a vidéki telefondíjak emelésére készül. Az általános felzúdulás hatása alatt a minisztérium végleg elejtette a tervet, s lemondott a díjak más alapon való revíziójáról is. • • * Értesülésünk szerint a vármegyei Gazdasági Egyesület f. évi június 15-én vagy 19-én - a terminus még nincs pontosan meghatározva - Tiszaföldváron az országos-vásártéren ló és piros-tarka szarvasmarha kiállítást fog rendezni úgy Tiszaföldvár, mint a környék s a vármegye bevonásával. A kiállított állatokat díjazzák. Igen tanácsos és hasznos, sőt időszerű volna, ha ezen állatkiállítással kapcsolatosan - vagy egy más megfelelő alkalommal és időben - egyéb, mezőgazdasági és ipari dolgok is kiállításra kerülnének, ami a községnek és lakosságának is erkölcsileg és anyagilag hasznára lehetne. * * * Népünnepély A tiszaföldvári m. kir. állami polgári fiúiskola 859. sz. Koppány cserkészcsapata az ág. hitv. evangélikus, református és rom. katholikus Nőegyletek közreműködésével május 11 -én vasárnap délután 3 órától reggel 4 óráig, a P.Nagy-féle népkertben nagyszabású népünnepélyt rendez "S átoralapja" j avára, melyre, tekintettel a nemes és a sok látnivalóra, jó mulatásra, Tiszavöldvár közönségének apraját-nagyját tisztelettel meghívja. Lesz: zsákbafutás, póznamászás, lepényevés, köcsögtörés, szépségverseny, szabadszínpad, amerikai árverés, balatoni halászat, tábortűz, lampionos kivilágítás, kitűnő tormásvirsli, italok, cukrászda, tánc stb., stb. Egész idő alatt Duka Náci cigányzenekara játszik. Este fél 8 órakor folyótiszai vegyeshalból kitűnő halpaprikás. Főzi Stein bácsi, a vezsenyi halászgazda. Személyenként a vacsora 1 P 60 fillér. A halvacsorát rossz idő esetén is megtartjuk Magyar Károlynál. Belépődíj: felnőtteknek 50 fillér, gyermekeknek 20 fillér. Kitűnő italt Magyar Károly vendéglős mér. Rossz idő esetén a népünnepélyt következő vasárnap, vagyis 18-án tartjuk meg. * * * A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Orvosszövetség április 29-én vasárnap délelőtt a vármegyei kaszinóban rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen egyéb tárgyak között az egész társadalmat foglalkoztató szabad orvosválasztás programja - az országos szövetség rendkívüli kongresszusa előkészítéseképpen - megbeszélésre került. A magas nívójú vita során többen szólaltak fel. A fiókszövetség a közérdeknek megfelelően a szabad orvosválasztás mellett foglalt állást. / K.S. /
