Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-03-01 / 3. szám
1990. MÁRCIUS TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 5 Lejárt a tanácsok ideje! Hogyan kormányozzon az önkormányzat? Döntsön a polgárok szava Rendőrség a polgárért- A kerékpárutat félig sikerült vállalkozásnak ítélem meg, hiszen olyan boltok előtt halad el, ahová gépkocsival szállítanak: árut. A vásárlótól sem várhatja el senki, hogy száz méterre ci pelje a kazánt vagy a bútort. Ha már megvan, és ilyenre sikere dett, próbáljunk toleránsabbak lenni egymással szemben.- És az a bizonyos. ",Baloghsarok"? Tudjuk, hogy sok kemény ütközet színhelye volt.- Ez egy kritikus pont. A szü letett Földváriak is csak félve közlekednek itt. A gyalogos átlósan megy, az autós nem tudja, hogy hol forduljon le. Tudtommal a megyei vezetés nem tervez ide változást. Még gyalogátkelőhely felfestését sem. A közlekedési lámpáról nem is be - szélek...- Talán most rugaszkodjunk el Földvár viszonylatától. On milyen szerepet szán a rendőrségnek egy jogállamban?- Ezen már én is sokat gondolkodtam. Az országos vezetők is keményen vitatkoznak rajta. Nekem sincs csodareceptem! Azt azonban elmondhatom, hogy ilyen technikával labdába sem rúghatunk. Ha beindítjuk az UAZ-t, a község másik végében hallják, hogy elindultunk. Denecsakpanaszkodjak! Bővíteni fogják az őrs épületét, bár ehhez létszámbővítés nem járul. Azonban az állampolgár kulturáltabb körülmények között tudja intézni az ügyeit.- A nyugati fejlett demokráciákban kiváltságos helyzetben vannak a rendörök, a mai magyar rendőrség privilégiumait azonban alaposan megtépázták. Ön milyen kiváltságokat kérne vissza?- Mindenképpen azt, hogy kevesebb jogszabály kösse meg a rendőr kezét. Mint parancsnok, én is szélesebb körben intézkedhessek. Ha az állomány felkészültsége magasabb szintű, az állampolgár szívesebben elviseli a rendőr intézkedését. Jobban elfogadja a rendőrt. Azonban a nyugati országokban az állampolgár is jobban ismeri a rendőr kötelességeit és jogait. Szerencsére az új módosított szolgálati szabályzat már benne van a Magyar Közlönyben és kapható a könyvesboltokban is. Tehát már nem "belső használatra" készült. Márciusi lapszámunk megjelenésekor túl leszünk már a képviselőválasztás első fordulóján, a több hónapon át tartó helyi és országos kampány eseményein. E sorsdöntő időszakot mindenki személyisége és vérmérséklete szerint érdeklődéssel, várakozással, elhatározásokkal, érdekektől diktáltan, közömbösen, vagy éppen belefásultan élte és éli meg. Kétségtelen, hogy az érdeklődés látómezejét az ország politikai irányalakulása tölti be, azonban már most foglalkoznunk kell községünk jövőbeni életével és sorsával, fel kell készülnünk a település önkormányzatának kialakítására és majdani működtetésére. Hihetetlenül felgyorsult világunk teszi ezt indokolttá, hiszen az országos politikai csatározások lehiggadásával a gazdasági és tulajdoni átalakulás mellett ez lesz a legsürgetőbben megoldásra váró kérdés. Az önkormányzattal kapcsolatban mindegyik pártnak vannak koncepciói, azt azonban nem tudhatjuk, hogy a változatok közül melyik fog parlamenti döntés szintjére emelkedni. Ezek figyelembevételével alakította ki a törvényelőkészítő bizottság az önkormányzatokról szóló törvény tervezetét, amely még több eldöntendő kérdést tartalmaz, több választási lehetőséget vázol fel. Van azonban néhány alapelv, aminek a jövőben érvényesülnie kell. Nem maradhat meg a jelenlegi tanácsrendszer, a maga központosított, felülről irányított jellegzetességeivel, hiszen az állampolgárokat megilleti az önkormányzás joga, amit közvetlenül, helyi népszavazás útján, illetve közvetve, választott helyi képviselők útján gyakorolhatnak. A községi képviselő-testületet úgy kell megválasztani, hogy megfelelően képviselni tudják a lakosság minden rétegét, hiszen minden lényeges döntés az 6 kezükbe kerül, mivel a lakosság szélesebb körére kiható döntéseket nem hozhat meg az igazgatási szervezet, csak választott testület vagy személy. A képviselő-testület fogja kialakítani a helyi politikát, jogosultságokat kell kapnia arra, hogy a törvények által nem rendezett, de helyben nagy jelentőségű kérdéseket önállóan szabályozzon, vagy arra, hogy a törvényeket a helyileg legalkalmasabb módon szabályozza. Kötelezően ellátandó feladatai is lesznek, úgy mint a helyi oktatás, egészségügyi ellátás megszervezése, de az ehhez szükséges anyagi eszközöket a költségvetésnek biztosítania kell. A kötelezően előírt feladatokon túl bármit megszervezhet és bármely feladatot elláthat, amely a településen élők igényeivel találkozik. Felmerült annak gondolata is, hogy az önkormányzat beleszólhasson a rendőrség helyi vezetőjének kiválasztásába, részére feladatokat állapíthasson meg, és ellenőrizze is azok végrehajtását. A képviselő-testület munkáját főállású hivatal segíti majd, amelynek az a fő feladata, hogy előkészítse és végrehajtsa az önkormányzati döntéseket. Emellett a helyi igazgatási szervnek hatósági feladatokat is el kell látnia, amely azonban független az önkormányzati munkától. Ezen hatósági feladatok ellátása a lakosság érdekeit kell, hogy szolgálja, mint például építési engedélyek, működési engedélyek, vagy éppen különleges körülmények, természeti csapások miatti intézkedések. A község hagyományait és szerkezetét ismerve, meg kell említeni a tervezet azon elképzelését, hogy a sajátos arculattal, viszonylagos önállósággal rendelkező településrészek saját ügyeikben önállóságot kérhetnek és kaphatnak. Ez egészen odáig mehet, hogy a településrész saját anyagi eszközökkel, döntési jogokkal rendelkezhessen. A helyi képviselőtestület vezetője a tervezet szerint a polgármester, akit vagy a lakosság közvetlenül, vagy a képviselőtestület választ meg, és feladatát a képviselőkhöz hasonlóan, foglalkozása gyakorlása mellett látja el. A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti, akinek ehhez megfelelő szakképesítéssel kell rendelkeznie. Valódi önkormányzat gazdasági alapok és feltételrendszer nélkül nem lehetséges. Meg kell tehát teremteni az önkormányzati tulajdont, a község lakosságának tulajdonát. Az még nyitott kérdés, hogy mi tartozna ebbe a körbe. Mindenképpen ide kerülnek a jelenleg tanácsi kezelésben álló földek, a községi intézmények, középületek, közművek egy része. A községi tulajdonban lévő eszközökkel részt lehet venni vállalkozásokban, amelynek haszna a közösséget illeti. A község működését, a közös célok megvalósítását főként a község bevételeiből kell biztosítani. Ezek közül ki fognak emelkedni a helyi adóbevételek, amelyhez át kell alakítani jelenlegi adózási rendszerünket. A községi költségvetésnek részesülnie kell a helyi adóbevételek mellett a központi adóból is. A központilag előírt feladatok ellátásához költségvetési támogatás jár, de ezeket az önkormányzat saját döntése szerinti célokra használhatja fel. A törvénytervezet községünket közvetlenül érintő főbb gondolatait azért tesszük közzé, hogy az újságban az elkövetkező hónapokban esetleg véleménycsere alakulhasson ki a mindannyiunkat érintő kérdéskörben. G.A. Vona László
