Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)

1990-03-01 / 3. szám

1990. MÁRCIUS TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 3 Arcok - sorsok - emlékek Erdélyből - Homokra Beszélgetés Téglás István nyugdíjas tanítóval A "Téglási-iskola" évtizedek óta állandó­sult szókapcsolat, fogalom Homokon. Eb­ben az épületben tanított és ma is itt lakik a "tanító bácsi".- Idén lesz 43. éve, hogy itt élek.- Azt sokan tudják rólad, hogy Erdélyben születtél.- Háromszék megyében, Gidófalva köz­ségben Szüleim magángazdálkodók vol­tak, négyen voltunk testvérek.- Iskoláidat hol végezted?- A helyi iskolában kezdtem, majd tanító­képzőben folytattam Bacauban. Moldovai román város, és így meg kellett tanulnom románul. Nehéz évek voltak, sokat csúfol­tak a magyarságom miatt. Három év múlva édesanyám nem is engedett vissza, nehogy románt neveljenek belőlem. Székelykeresz­­túron folytattam a képzőt, az akkori Romá­nia egyetlen állami magyar tanítóképzőjé­ben, és 1939-ben szereztem diplomát.- Hol kezdted pedagógus pályádat?- Előbb katona voltam 18 hónapig. A bécsi döntés után a visszacsatolt területek­ről bevonult katonákat leszerelték, és akkor álltam munkába. 1940-től tanítottam, amíg a háború engedte, de 1944. szeptemberében már közel volt a front, így meghiúsult a beíratás. Ekkor kezdődött a hosszú út, me­nekülés a front elől. Keresztül Erdélyen, majd Debrecen, Tokaj, Szerencs és Gyór­­szemere voltak az állomások. Innen 1945- ben mentünk tovább Bajorországba, ahol áprilistól novemberig maradtunk.- Mikor tértetek haza?- Karácsony előtt ismét Gyórszemerén voltunk. Itt a barátom dolgozni kezdett, mint orvos. Én még nem tudtam, hazame­­gyek-e Erdélybe. A barátom marasztalt, és így utólag tudom, jobb is volt ez így.- Hogyan kerültél Homokra?- Miután eldöntöttem, hogy maradok, munkába kellett állnom. Három éve nem tanítottam, voltam fuvaros, szakács és min­denes. Pestre utaztam, ahol leigazoltak mint tanítót és állást ígértek, majd Homokra irá­nyítottak.- Tudtad-e, hol van ez a község?- Vakartam a fejem, hogy úristen, Ho­mok! Ha még a neve is ez, akkor mi lehet ott?! Egy bőröndben elfért mindenem, így indultam úrnak, és 1947. május 12-én be­költöztem új otthonomba.- Milyen volt az elsó benyomásod?- Mikor leszálltam a vonatról, meglepett i vidék. Kellemes volt a szemnek látni a yönyörűen megmunkált szőlőket, a gon­izott gyümölcsfákat. Nagyon kevés ház It, akkor még nem verték ki ilyen köny­­^ ma szőlőt, inkább telepítették! Olyan ^ fit itt minden, mint a bibliai paradicsom-П. f/livel foglalkoztak az emberek?- Kertészkedtek, gazdálkodtak, piacra jár­tak. Dolgos, szorgalmas, jó nép lakta ezt a vidéket.- Melyik osztályt tanítottad?- Szinte végig első osztályokat kaptam, és egy tanteremben tanítottam 31 éven keresz­tül.- Az egyik legszebb feladat (rni-olvasni megtanítani a gyerekeket. Milyen tanító voltál?- Ezt mások tudják megítélni. A gyerekek érdekeltek és a munkám. Szigorú voltam, de következetes, szerettem a fegyelmet, pon­tosságot, a rendet és a becsületes embereket. Nem szerettem, ha hozzá nem értők bele­szóltak a munkámba.- Ilyen eset is volt?- Egyszer egy MNDSZ-asszony bejött az órámra, és közölte, nem tetszik neki, ahogy tanítok, nagyon hangosan utasítom a gyere­keket, ez ma már nem divat. No én közöltem vele, hogy ebben az osztályban én felelek mindenért, karon fogtam és ajtót mutattam neki. Azóta is nagyokat köszön nekem.-Folytattál-e politikai tevékenységet?- Nem. A szakszervezetnek is csak 1956- ig voltam tagja. Ekkor felszólítottak minket sztrájkra, hiába mentem volna tanítani. Az­tán a decemberi fizetésből ezt az időt levon­ták. Én szóvá is tettem, de a szakszervezet nem állt ki mellettünk. No, akkor én végleg kiléptem a tagjai sorából.- Nemcsak tanítottál, hanem tanultál is Homokon az emberektől!- Igen. Kezdetben csak néztem ámuldoz­va a metszést, a kerti munkákat, de aztán én is megtanultam. Ma már tanácsért is jönnek hozzám, és ha tudok, szívesen segítek bár­kinek.- Ha tojást vagy szép baromfit keres vala­ki, azt hozzád irányítják. Kappant pedig csak a te udvarodban láttam a környéken!- A kappanolást édesanyámtól láttam, majd magam is megpróbáltam. Ma már ne­héz erre alkalmas csirkekakasokat tenyész­teni, de azért még minden évben van néhány kappanom.- Nyugdíjas éveidet mivel töltőd?- Egy évig pihentem, a magam ura vol­tam. Aztán néhány évig dolgoztam az inté­zetben, de tüdőembóliám óta ismét "csak" nyugdíjas vagyok.- Szülőföldeddel milyen a kapcsolatod?- Szüleim haláláig évente utaztam haza, azóta csak ritkán. Talán ezután a rokonaim is gyakrabban jöhetnek és igazán jó hírek­kel, mert az ott élő magyarok már rászolgál­tak erre évszázados szenvedéseikkel.-Bízunk benne, hogy ez a közeljövőben megvalósul. Neked megköszönöm a beszél­getést, jó egészséget és hosszú életet kívá­nok. Petraskó T amás Hatvan éve írták A tiszaföldvári Izraelita Hitközség március hó 1-én, szombaton délelőtt 11 órakor, a Kormányzó Úr ó Főméltósága megválasztásának tizedik évfordulója al­kalmából ünnepi istentiszteletet tartott. Megjelent a hitközség minden tagja és buzgón imádkozott a Kormányzó Úrért és a haza sorsának jobbrafordulásáért. • A gabonatőzsdén az elmúlt héten leját­szódott események igen nagy izgalmat keltettek a gazdatársadalomban, mert az árak oly mélypontot mutattak, amilyenre a gabonahatáridőüzlet bevezetése óta még nem volt példa. Tavaly a jugoszláv búza, amely tudvalévőén a legerősebb versenytársunk, két pengővel volt ol­csóbb, mint a magyar búza, most pedig a magyar búza egy pengővel olcsóbb a ju­­goszlávnál, és így a világ legolcsóbb bú­zája. Ilyen körülmények között a gazdák természetes, hogy tartózkodnak az el­adástól, mert a jelenlegi árak mellett való eladás nem más, mint végkiárusítás. * Egy művészetért rajongó lélek hajtotta fáradt fejét örök nyugalomra Mariházy Miklós halálával. Bennünket, tiszaföld­­váriakat élete közelebbről érdekelt, mert ifjúságának napjait mint tiszaföldvári földbirtokos élte, s mint ilyen, megértő támogatója, lelkes barátja volt a községi közügyeknek. Különösen a tiszaföldvári tűzoltó-testületnek volt bőkezű támoga­tója. Művész lelke a színi pályára vitte, s mint kitűnő színész és színdirektor, orszá­gos elismerésnek örvendett. A tiszaföld­­váriak, akik ismerték, hálás szeretettel gondolnak rá, s a kedves, jólelkű volt földbirtokost Tiszaföldváron, ahova ifjú­ságának annyi sok fájó, kedves emléke fűződött, őszinte részvét kísérte utolsó út­jára. * Röntgen. Dr. Zuberecz János orvos röntgen-laboratóriumát megnyitotta. Rendel: délelőtt 8-10, délután 2-5 óráig. Ugyanezen idő alatt fogászati rendelést is tart. K.S.

Next

/
Thumbnails
Contents