Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-11-01 / 11. szám
6 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. NOVEMBER Erős vár, pusztuló falakkal (2.) A tiszaföldvári evangélikus templom állapotáról évekkel ezelőtt megindult a csendes szóbeszéd, de a téma sokadrendű, hamar félbehagyott maradt, még a róla szót ejtők szemében is. Egyfajta sajnálkozó "kívülállás", beletörődés-hangulat kísérte a rideg tényt: a templom romlása évről évre nagyobb, gyorsabb. Kevesen tudták, hogy azért történt egy és más templomügyben, ha nehezen lehet is a történteket eredménynek tekinteni. Kíséreljük meg az események követését, amelyekről szóbeli közlés, vagy írásos dokumentumok alapján tudomást szereztünk. A templom állapotának erős pusztulását a megyei hatóságok is elismerték, amikor 1988-ban százezer forintot biztosítottak a templom renoválására. Ez az összeg már akkor is töredéke volt a minimálisan szükségesnek. Az egyház az összegből a torony és a tornyot övező tetőzet felújítását próbálta megoldani, hallomásunk szerint a kivitelezést kísérő vitáktól és nézeteltérésektől sem mentesen. 1989-ben, egyházi és községi megkeresésre az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) 150 ezer forintot utalt át a templom állagának megóvására, azzal a kikötéssel, hogy az összeg felhasználását a nagyközségi tanácsnak kell műszakilag felügyelnie. Az összeg jelen időpontban is az evangélikus egyház számláján elkülönítve "betétként kamatozik".(?) 1990. augusztus hó elején az evangélikus lelkésznő, Boncsémé Pecsenye Anna (továbbiakban: B.P.A.) beadványa a templomüggyel való foglalkozás felgyorsulását eredményezte, és ebben a vonatkozásban egyértelműen hasznosnak bizonyult. Ennek a beadványnak a kísérő mellékletében (Kovács János műszaki csoportvezetőnek címezve) fordul elő az általunk ismert írásos dokumentumok között először BPA és a gyülekezet presbitériumának j avaslata "...hogy a belterületi templomot is érdemes lenne lebontani és az anyagából a "Balogh" melletti egyházi területen egy új gyülekezeti komplexumot építeni." Ugyancsak ez a levél állapítja meg helyesen: "Amennyiben a templom sorsa megpecsételődik, akkor a megyei és OMF-segélyek sorsa is megpecsételődik." Az írásos anyag következő darabja Kovács János (továbbiakban: KJ.) - akinek munkáját az egyház hangsúlyozottan nagyra értékeli - 1990. augusztus 23-án kelt válasza, amely egy részletezés nélküli, 5 pontos műszaki tájékoztató feljegyzés a felmérés nyomán megállapított helyreállítási költségekről, azok fokozatairól és a kivitelezés módozatairól. 1990. szeptember 7-én a Tiszaföldvári Hírlap egy többoldalas hivatalos levél tájékoztatási célú másolatát kapta meg, amely levél B.P.A.-tói származik, és címzettje minden, az ügyben illetékesnek vélhető hivatali szerv. Ezt a levelet - márcsak azért is, mert megtiszteltek bennünket a számunkra történt elküldésével - részletesen ismertetjük. A levél sok hivatkozással él a KJ. által készített, ötpontos feljegyzésre, így ezt a feljegyzést is ennek a levélnek a párhuzamában szeretnénk megismertetni, hozzáfűzve egy-egy olvasói véleményt, olykor pedig a cikkíró véleményét is. B.P.A. amikor megköszöni KJ. "lelkiismeretes és önzetlen munkálkodását”(xx), rögtön leszögezi, hogy a műszaki feljegyzés 5 pontjából alig egy-két mondatot fogad el. Mit tartalmaz tehát KJ. feljegyzése, és mit utasít el B.P.A. levele? A feljegyzés első (1) pontjának lényege: "A...teljes bekerülési költség (a torony nélkül, saját anyag beszámítása nélkül) áfával együtt 1.122.235 Ft.”(x) Ez egy reális és mértéktartó - mára már valószínűleg túlhaladott - tényszám. Előteremtésére, sajnos, a kilátások nem biztatóak, de mindenképp éveket igényelnek. B.P.A. ezt a tételt is (a 2., 4. és 3. ponttal együtt) "inkább súlypontosan koncepciós jellegű, mint szükségszerűen szakszerű"-(xx)nek tartja. Számomra nem világos, mi lehet ebben a "koncepciózus", a szakszerűtlen. B.P.A. így folytatja: "...a Lelkészi Hivatal nem a tetőszerkezet helyreállítására kéri a segítséget..., hanem a teljes helyreállításhoz..."(xx) KJ. felj egyzésének (szintén elutasított) 2. pontja egy olyan megoldást jelöl, amely gyors beavatkozás esetén az épület további romlását megállíthatná: "a helyreállítandó tetőszerkezet bekerülési költsége saját anyag beszámításával áfával együtt - bádogos munkák nélkül, a torony nélkül, palázás nélkül fólia takarással 650.000 Ft."(x) A számomra logikus alternatívára B.P.A. - miután ezt a pontot sem fogadta el - ezt írja: "...Az ilyen jellegű helyreállításokat, állagmegóvásokat felülről kell kezdeni!... Ezért... ha egy hivatalos szerv a templom helyreállításához a torony, ill. a toronyvakolat helyreállítása nélkül akar hozzákezdeni, az egyszerűen SZABOTÁL.”(xx) (A kifejezés a cikkírót rosszemlékű borzongással tölti el.) A levélíró - a lelkész, ill. hivatala - ugyanakkor jelzi, hogy figyelembe veszi a "tájékoztató intézését" (xx) és a falak, aboltozat beomlásnak megakadályozására a szükséges lépéseket megteszi. A dramaturgia szabályai szerint a 4. pont elutasításában csúcsosodik az ellentét. A feljegyzés 4. pontja egy egyszerű bővített mondat: "Kivitelező kapacitás a TiszapartiMgTsz építőipari részlegénél rendelkezésre áll."(x) B.P.A. válasza: "...hogy úgy a helyi Tiszaparti MgTsznek, mint a helyi nagyközségi tanácsnak rendezetlen anyagi viszonylatai (pl. föld, iskola, épület és nagy kiterjedésű központi fekvésó belterületi telek) vannak a gyülekezetünkkel szemben. A rendezetlenség felfokozásának elkerülése végett a
