Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)

1990-11-01 / 11. szám

4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. NOVEMBER A polgármester székfoglalója Tisztelt Helyhatósági Képvise­lő-testület! Tisztelt Vendégeim, Hölgyeim és Uraim! A lehető legnehezebb időszak­ban, a lehető legnehezebb felada­tot kaptam. Elfogadom és megkö­szönöm a bizalmat. Első kötelességemnek tartom kinyilvánítani, hogy a választási bizottság munkájáról csak egyet tudok megállapítani: profi munka volt. Tudomásom szerint nem akadt olyan párt, nem akadt olyan ember, aki döntéseinek jóhisze­műségét, szakszerűségét, semle­­gességét vitatta volna. Hosszú, fá­radságos munka volt, a választási bizottság elnökének, Csendes Im­re úrnak, és a választási bizottság minden tagjának tiszteletteljes köszönetemet nyilvánítom ki. Ugyancsak meg kell állapíta­nom, hogy a most megszűnt köz­ségi tanács vezetője és igen sok dolgozója a helyi önkormányzati választásokról szóló törvény vég­rehajtását, a választások lebonyo­lítását magas szinten teljesítette. A törvény szó szerinti értelmezé­se, az ahhoz való ragaszkodásuk kifogástalan volt. Teljesítményük értékét csak növelte, hogy saját egzisztenciájuk ellen is dolgoz­tak. Itt emelem ki Csatos Imréné sok éves testületi, elnöki munká­ját. A képviselő-testületnek, a kép­viselő-testületről szeretnék szól­ni. Ugyan 14-en vannak most. Olyan választáson megméretve, olyan mandátummal felruházva, amin Tiszaföldvár polgárainak emlékezetében még aligha volt. Ez a tény egyedül elégséges ah­hoz, hogy mindannyian megha­tódjunk, félretegyünk minden pártérdeket, minden vélt vagy va­lódi érdeket, és szemünk előtt csak egy cél lebegjen: Tiszaföld- V ár 1 akóinak boldogulása. Ezért és ehhez gratulálok minden egyes helyhatósági képviselőnek, füg­getlenül, hogy egyéni választóke­rületben való közvetlen megmé­rettetés útján, vagy pártjának megmérettetése útján van itt. Egyet kell, hogy értsenek velem a következő megállapításomban is: a képviselő-testület tagjai életko­rukat tekintve - a legfiatalabbak kivételével - minden korosztály, zömében a legaktívabb korú kép­viselve van, a legideálisabb mó­don. Azzal a képviselőtársammal, aki itt valakit a kora miatt tart feleslegesnek, én szóba sem állok. De nézzük a foglalkozás, illetve a végzettség szerinti összetételt. Képviseletet kaptak a munkások, az iparosok, a vállalkozók és kö­­zépvégzettségűek, és arányaiban a legdöntőbb módon a felsőfokú végzettségűek. A vezetés eredmé­­nyességétnagyon megkérdőjelez­ném, ha csak munkások, vagy alulképzett emberek sorakozná­nak itt. De ugyanígy elszomorító lenne, ha Tiszaföldvár vezetése csak a felsőfokú végzettségűek kiváltsága lenne. így van jól, így az igazi, így lesz eredményes. Hölgyeim és Uraim! Nem aka­rom elemezni képviselő-testüle­tünk összetételét pártállásra vo­natkoztatva. Nem akarom megfo­galmazni, nem akarom kihangsú­lyozni az erőviszonyokat. Nem akarom, mert él bennem a re­mény, hogy ezek csak a jelen pil­lanatot tükrözik. Minden párt programjában kiemelt helyet ka­pott az a kitétel, hogy Tiszaföld­­várért akarnak dolgozni. Megis­métlem, él bennem a remény, meg is teszek érte mindent, hogy ezek a szólamoknak tűnő nyilatkoza­tok tartalommal teljenek meg, és közös akarattá egyesüljenek. A TPT képviselőihez külön is szólni akarok. Ők kihangsúlyoz­ták, hogy pártállás nélküliek. Nincs okom, de jogom sem ezt kétségbe vonni. Ha ez igaz, vi­szont minden okom megvan a bi­zakodásra, a testületben és velem is segítőkész együttműködésre lesznek képesek. Ez azért is fon­tos, mert tagjai közt kiemelkedő képességű és nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek vannak. Jól tudom, hogy passzív ellenzék­be is vonulhatnak. Igen sok feles­leges vita és időhúzás származna ebből, de nem több. Nem biztos, hogy szükség van rá, de felhívom a figyelmüket és nem titkolom, hogy befolyásobi akarom önö­ket, mert ez a döntésük igen nagy veszteséget okozna, de nem pótol­­hatatlan veszteséget. Engedjék meg, hogy reménykedjek a har­monikus együttműködésünkben. Külön akarok szólni az MSZP képviselőihez. Nem kell róla be­szélnem, úgy is tudják, hogy itt a testületben önök állnak tőlem a legmesszebbre. Nehezíti az együttműködésünket, hogy a sze­mélyes ismeretség is a legkisebb. A közeledés elősegítése érdeké­ben engedjék meg, hogy emlékez­tessek a sok héttel ezelőtt Önök előtt tett kijelentésemre. Azok kö­zé tartozom, akik az MSZP-t a régi előd párttól, a régi rendtől teljesen elhatárolódott, új, feltét­len szükséges szocialista pártnak tartom. De megjegyzem, sehol a világon nem az a jellemző - külö­nösen ilyen szinten -, hogy a pár­tok irányítása, képviselete a gaz­dasági élet vezetőiből kerüljön ki. De ez nem az én gondom. A kö­zeledésre önöknek is kell tenni egy lépést. Bizonyítaniuk kell, hogy ehhez a párthoz tartoznak, az MSZP politikáját képviselik. Nem lesz nehéz, nem nyilatkozat kell, hanem velem és a helyható­sági képviselő-testülettel együtt­működési készség szükséges. Na­gyon szeretném, ha ez olyan fo­kon és olyan minőségben valósul­na meg, hogy a magyar mezőgaz­daság, tekintve, hogy képviselő­ink ott vannak többségben, a ma­gyar mezőgazdasági vállalkozá­sok, a mezőgazdaság privatizálá­sa a legkisebb szinttől kezdve megfelelő képviselet birtokába jutott itt Tiszaföldváron. Enged­jék meg, hogy bízzak ebben. Szólnom kell az MDF, a FKgP és az SZDSZ helyi koalíciójáról. Kiszámítható volt, hogy itt hely­ben sem a régi párt vagy annak bármilyen tisztességesnek ítélt utódpártja vagy más néven sze­replő tömörülése, de a változást, a rendszerváltást képviselő új pár­tok, még a kormánypárt sem ké­pes egyedül a helyhatósági vá­lasztást megnyerni. Erre a figyel­met számtalanszor felhívtam írás­ban is, szóban is. Eredménytele­nül. így jött el a választás első fordulója. Ez eredményt semmit, esetleg túlértékelt reményeket ho­zott. Es lépési kényszert. Dönteni kellett: vagy elodázzuk a válto­zást, vagy a váltást akaró erők szétforgácsolódását megakadá­lyozva egyesítjük. Ez a lépés ki­számítható volt, szükségszerű volt, ez a lépés eredményes volt. A TPT plakátjai, hogy a nagy hal lenyeli a kis halat, szellemes volt, de nem volt eredeti és nem is volt igaz. Ez győzelem volt, a demokráciát akaró erők győzel­me, a demokrácia győzelme. Ezt a szót az elmúlt 40 év igencsak lejáratta. Aki ezt a szót elhitte, abból demokrata helyett áruló lett, népellenség lett, börtöntölte­lék lett. A most megvalósult rend­szerváltás azt jelenti, hogy ezt a szót végre komolyan lehet vermi, bízni lehet benne, építeni lehet rá. A demokrácia a többség akaratát szentesíti. Ennek az akaratnak a közvetlen megtestesítője és ga­ranciája a helyhatósági képvise­lő-testület. A demokráciában he­lye van mindenkinek. Lehet, de nem szükséges tapsolni a hata­lomnak. Lehet, de nem szükséges egyetérteni a hatalommal. Ellen­zéki lesz, de ettől még megbecsült tagja lesz a társadalomnak. Itt jegyzem meg: a legutóbbi esemé­nyek látványosan mutatják, igen nagy erők dolgoznak annak bizo­nyítására, hogy Magyarország nem érett még meg a demokráci­ára. Káoszt teremteni, rombolni, igen könnyű, gyors munka. Épí­teni nehéz és lassú. Nagyon remé­lem, meg fogjuk tanulni. Az or­szág gazdasági válság idejét éli, a legnehezebb időszakot. Csak re­ménykedhetünk, hogy ez már a mélypont, csak reménykedhe­tünk, hogy V an út felfelé is. Ebben a nehéz időszakban rendkívüli terhek nehezednek majd az ön­­kormányzati testület vállára is. A nagy terhek alatt igen sok, igen nehéz döntés előtt állunk. Sok, valószínűleg népszerűtlen dön­tésre is szükség lesz. A nagy nyo­más alatt persze tévedni is lehet, de tudni kell, a következmények is veszélyesek lesznek. Nem cé­lom, hogy túl sötét képet fessek, csak tudatosítani akarom, hogy nagyon rossz időben járatlan útra tévedtünk, nekünk kell kitaposni és közben megtalálni a felfelé ve­zető utat is. Azt akarom tudatosí­tani, hogy ebben a munkában mindenkire, mindenkinek a leg­jobb képességére, tehetségére szükség lesz. Az összefogásunk­ra, a közös erőnkre. A tét igen nagy: megteremteni az önkor­mányzati rendszerünket és ered­ményességét bizonyítani. Én bi­zakodó vagyok. Bízom benne, hogy a nehéz gazdasági helyzetet átvészeljük, és programjainkat megvalósítjuk. Ehhez a munkához kívánok önöknek hasonló bizakodást, kedvvel végzett jó munkát, és igen jó egészséget! Marosfalvi Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents