Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-01-01 / 1. szám
1990. JANUÁR TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 11 A műit hónapban megkezdett szakosztályi értékelést folytatva, most a labdarúgók eredményeiről szólunk. A földvári labdarúgók edzője, Váraljai János készítette el értékelését, amit most közreadunk. XXX A nyáron, júliusban kerültem Tiszaföldvárra. Az előző időszakban Szajolban edzósködtem. Egyébként szolnoki vagyok, mint játékos, az Olajbányászban rúgtam a labdát. Régi ismerősöm, Németh Géza keresett meg, hogy vállaljam el a csapatnál az edzői teendők ellátását. Bőségesen találtam feladatot, még olykor többet is, amit egy edzőnek kell ellátnia, na de ne vágjunk a közepébe, kezdjük az elején. Az őszi szezonra való felkészülést július 21-én kezdtük, heti három alkalommal. Már a kezdet kezdetén problémát jelentett az edzéslátogatottság, ami az egész őszi szezonra jellemző volt. Átlagosan 6-7 fő. A felkészülést szolgáló "Tóth Ferenc" kupán, melyet Kunszentmárton rendezett két hétvégén, megpróbáltam csapatot kialakítani. Olyan morális problémák jöttek azonban elő, amik az egész őszi szezonban visszatértek olykor-olykor, és kihatotKertbarátoknak tak a csapat szereplésére, önbíráskodások, viták, mások képességeinek kritizálása. Sajnos mindig voltak hangadók, akik gátolták a többség által óhajtott egységet. Nagyon hiányzott a szakosztályvezetés, mert a segítségemre lett volna. Próbáltuk az elnökökkel megbeszélve megoldani a gondokat. A rövid, egy hónapos felkészülés minden gondjával, augusztus 20-án kezdődött a bajnokság. Az eredmény ismert - elszalasztott hazai győzelmek, nem megérdemelt vendégkénti vereség -15 ponttal a 14. helyen várja a csapat a tavaszi rajtot. Nem tartom kielégítőnek a szereplést, ennél többre képes a csapat. De csak akkor, ha a felsorolt problémákon túl tud lépni. Ehhez szükség van szakosztályvezetésre, jobb edzéslátogatottságra, a fegyelemjavítására. Emellett pedig a sportegyesület működési feltételeinek biztosítására, de ez már nem az én feladatom. A felkészülést a tavaszi szezonra január 16-án kezdjük, bizakodunk, hogy nem ismétlődik meg az előző év, és a csapat egy jobb tavaszi idénnyel, stabilabb helyen végez a bajnokságban. Váraljai János Mi újság az áfész-nál? A Tiszaföldvár és Vidéke Áfész kollektívája megköszöni a szövetkezet tagságának, minden kedves vevőjének 1989. évi vásárlásait. Az új évben is választékos árukínálattal, kedvezényes akciókkal várjuk egységeinkben kedves vásárlóinkat. XXX Értesítjük minden kedves szövetkezeti tagunkat, hogy az évi részközgyűléseinket február 10-16 között tartjuk. A névreszóló meghívókat tagtársaink részére megküldjük. Az éves tájékoztatáson túl a szövetkezet további fejlődését is befolyásoló vagyonnevesítésről is tájékoztatást adunk. XXX Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy 1990. január 29-étől február 10-éig engedményes téli ruházati vásárt rendezünk a tiszaföldvári, a martfűi és a cibakházai boltjainkban. XXX Szeretettel hívjuk és várjuk minden kedves vendégünket a felújított, kulturált szórakozási igényeket kielégítő Sport presszónkba.-------------Г7--------------------------------------Árnyékban, a fényben...?! /Ezek a sorok Múzsái István húsz éves, Szatmárnémetiben élő fiatalember tollából valók, s a romániai forradalom napjaiban vetette papírra őket./ Sötétből és vérből születve, teli torokból üvöltve a szabadságot, szippantva a hirtelen tággá vált levegőből, hunyorogva nézünk körül. De nem elég csak nézni, meg kell tanulnunk látni, látni a valóságot, s nem mások által diktált téveszmés víziókat. Színekre bomlik a fény, érzékelnünk kell őket, s nemcsak azt a hármat, melyeket a múlt zártagyú aktivistái kizárólagosnak ismertek el,himnuszunk első sorának szószerinti megbecstelenítésével. Visszatérhet száműzetéséből az élet, a remény gyönyörű színe: a zöld, amely mint vörös posztó a bikát, úgy vadította a hatalmat, s ezért kitiltva leendett itt minden könyvből, plakátról, a Ceausescu-világmindenségből. Oda menekült, ahol még mi magunk sem sejtettük: tudatalattinkba, magyar öntudatunkba, ahol várta és várja az ébredést... A rovatot azzal ajánlom az olvasó figyelmébe, hogy lapunk nem szaklap, és nem kíván részletes szakmai útmutatásokat adni. Kérdésekre, érdeklődés esetén, levélben is válaszolunk. Számtalan szakkönyv, szakfolyóirat kapható. Rovatunk célja az, hogy felhívja a laikus kertbarátok figyelmét néhány esetleg már elfelejtett, vagy ismeretlen eljárásra. A későbbiekben sem kívánunk azonban csupán növényvédelmi, vagy egyéb szakterületre szorítkozni. Mindig az esedékes teendőkhöz próbálunk néhány tanácsot adni. XXX Minden kertben van egy-egy öreg fa, amelyiktől a gazdája nem szívesen válik meg. Törzsükön, ágaikon a kéreg repedezik, zöld moha telepszik rá. Ez pedig a törzset elzáija a napfénytől, levegőtől, és az áttelelő kártevőknek védelmet nyújt. Semmilyen permetezés nem pótolja a kéreg kaparóvassal, vagy drótkefével való letisztítását! A kaparékot el kell égetni! Van orvosság a fák vénülése ellen is! Ha a fa gyökere, törzse egészséges, megújíthatjuk. A koronaágakat felére nyessük vissza. A koronának a második, harmadik évi visszametszési helye fölött rejtett rügyek lapulnak. A fa megifjodik. Ügyelni kell arra, hogy a sebeket simára vágjuk és egyszerűen vastagon olajfestékkel kenjük be. Télen selejtezzük a gyümölcsfákat! Ügyeljünk arra, hogy a kivágott fa helyére ne ugyanolyan fát ültessünk! Almafélék után csonthéjasok valók, és fordítva. Titokzatos dolognak látszik a kajszibarackfák "gutaütése" is. Az ősszel még egészséges fa tavasszal ki sem hajt, vagy hirtelen elpusztul. Ez nem istencsapása. Számos okát ismerjük. Ezek: a mészhiány, a sebzésektől eredő mézgásodás, magas talajvíz. Előzzzük meg a bajt! Hasznos és egyszerű módszerrel könnyíthetjük meg ráérő téli estéken a tavaszi, majd későbbi munkánkat, ha a házikertbe vetendő aprómagokat "előkészítjük". Egy tetszőleges hosszúságú, egy cm széles papírcsíkra valamilyen természetes ragasztóval (enyv, csiriz) a sárgarépa, zöldség, hagyma stb. magjait a kellő távolságra (4-10 cm) felragasztjuk. Majd a papírcsíkot száradás után feltekerjük. Vetéskor a kihúzott sorba beletesszük szétgöngyölve. A növényeink egyenletesen fognak kelni és nem kell ritkítani, egyelni. Legközelebbi számunkban néhány, a lombfakadás után már felismerhető és kezelhető tápanyaghiány-betegség tüneteit ismertetjük, és azt, hogy azok hogyan kezelhetők. Mráz István Kapaszkodón a labdarúgók
