Tiszaföldvári Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1. szám)

1989-12-01 / 1. szám

6 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1989.DECEMBER "Csóró csillag csillan, Hímé hull a hónak. Angyal lába illan: Karácsony lesz holnap." Mit ünnepelnek a keresztények Részlet Lukács evangéliumának 2. fejezetéből: Abban az időben Au­gusztus császár rendeletet bocsátott ki, hogy számlálják össze az egész földkerekséget. Ez az első népszám­lálás Quiriniusznak, Szíria helytar­tójának idejében történt. Elment mindenki a saját városába, hogy föl­jegyeztesse magát. József Dávid há­zából és nemzetségéből származott. Elment tehát Galilea Názáret nevű városából Dávid városába, ajudeai Betlehembe, hogy följegyeztesse magát Máriával, feleségével együtt, aki áldott állapotban volt. Miközben ott tartózkodtak, elérkezett Mária szülésének napja. Megszülte első­szülött fiát, pólyába takarta és já­szolba fektette, mert nem kaptak he­lyet a szálláson. így írja le Lukács Jézus szüle­tésének történetét. A többi evangé­lista még rövidebben tájékoztat. Nem véletlen. Jézus életében nem a születése volt a legfontosabb, ha­nem halála és feltámadása. A szüle­tés csak eszköz a célhoz. A harma­dik evangélium szerzője görög nemzetiségű, pogány családból származó orvos volt. A negyvenes években találkozik a keresz­ténységgel, s lesz Jézus követője. Később Pál apostol kísérőijeként és munkatársaként találkozunk vele. Rómába is elmegy a nemzetek apos­tolával, s ott van, amikor kivégzik. Pál halála után Görögországba megy, s ott hal ő is vértanúhalált. Evangéliumát lelkiismeretes adat­gyűjtés után görög nyelven írta, a hatvanas évek elején Rómában. Augusztus (Kr. e. 27 - Kr. u. 14.) császár idejére esik tehát Jézus szü­letése. A hatalmas birodalmat Octa­vianus Augusztus. kormányozza teljhatalommal. Több évtizedes pol­gárháború után helyreállítja a biro­dalom egységét és békés belső rendjét. Rómában bezárják a hábo­rú istenének, Janusnak templomát: béke van. Személyét a kortársak kü­lönleges tisztelettel övezik: úgy lát­ják, benne jelenik meg az aranykor, vale érkezik el a boldog végidő. Vergilius a IV. eklogában egyene­sen úgy beszél a császárról, mint is­ten fiáról, aki meghozta az arany­kort Mindezt figyelembe véve, fel­tétlenül hangsúlya van a Jézus szü­letéséről szóló elbeszélés első mon­datának, ahol Lukács a nagy római császár uralkodásának idejét jelöli meg a Megváltó születésének idő­pontjául. Még ugyanebben a mondatban olvashatunk a "népszámlálásról". Josephus Flavius zsidó történetíró azt mondja, hogy ilyen népszámlá­lást adóírást Quiriniusz későbbi időben Kr. u. 6-ban tartott. Tudunk azonban olyan adórendszabályok­ról, amelyek egyes tartományokat érintettek. Ilyen volt Egyiptomban, ahol 14 évenként az embereknek a távolból is el kellett jönniük, és feleségükkel együtt kellett meg: lenniük szülőhelyük adóhivataln kai előtt Szíriában is hasonlóan tC ténhetett az adókivetéssel kapcsol, tos eljárás. Ennek az idejét pedig j< tudjuk: Kr. e. 7-ben történt. Amikor a kereszténység felszab' dúlt Nagy Konstantin milánói rt deleiével Kr. u. 313-ban, s békébe ünnepelhették Jézust már nem vo könnyű születésének pontos évt meghatározni. így adódott az a fu; csaság, amit ma már tudunk, hog mivel tévedés csúszott a számít sokba. Jézus Krisztus születése n<* esik egybe időszámításunk első é\ vei. Valószínű, hogy néhány évve talán éppen hét évvel előbb szüle tett. De be kell vallanunk, hogy a h. napot és a napot sem ismerjük, már szabad keresztények nem véle lenül választották ki a december 21 ét. A Mithras-kultusz hívei a té napfordulatra felfigyelve ekkor ür Sík Sándor Te Deum Téged Isten dicsérlek és hálál adok mindenért. Hogy megvolt mindig a minden­napim és nem gyűjtöttem másnapra va­lót, hála legyen. Hogy mindig jutott két garasom adni és magamnak nem kellett kére­­getnem, hála legyen. Hogy értenem adatott másokat s nem kellett sírnom, hogy meg­értsenek, hála legyen. Hogy a sírókkal sírni jól esett és nem nevettem minden nevető­vel, hála legyen. Hogy megmutattál mindent, ami szép, és ami rút, nem tett boldogtalan­ná, hála legyen. Hogy sohasem féltem a szere­tettől és szerethettem, akik nem szeret­tek, hála legyen. m Hogy akik szerettek, szépen sze­rettek és hogy nem kellett nem-szépen szeretnem, hála legyen. Hogy amim nem volt, nem kíván­tam, és sohasem volt elég, aki voltam, hála legyen. Hogy ember lehettem akkor is, amikor az emberek nem akartak emberek lenni, hála legyen. Hogy megtarthattam a hitet és megfuthattam a kicsik futását és futva futhatok az Érkező elé s tán nem kell a városba mennem a lámpásomba olajért, hála legyen. Hogy tegnap azt mondhattam: úgy legyen! és ma is kiálthatom: úgy legyen! és holnap és holnapután és az­után is akarom énekelni: úgy legyen! - hála legyen, Uram! hála legyen! n к si к j t t g ti e; C! ta Iá ty ct cs C£ jó a N jc П D lé m ta tr

Next

/
Thumbnails
Contents