Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

Fekete Péter: Tiszafüredi helynevek a XVIII-XIX. századból

(VII-l.a.221.29). - Az Akasztó-fertő melletti széles, hosszú, hátas terület. Akasztó-hát farka 1859: „Az akasztóhát farka a laposig" (VII-l.a.221.29.) - Az Akasztó-hát nyúlványa, vége. Akasztó-hát laposa 1859: „Akasztóhát laposa" (VII-l.a.221.29). - Azonos az Akasztó-fertővel. Akol-hát 1845: „Akol Hát" (T.119). - Igen nagy, a Sas-tóval összeköttetésben levő, többfelé ágazó mocsár melletti legelő a Kócson. Alsó-Árkus-telek 1842: „...úgy nevezett kis és nagy vagy is felső és alsó Árkus Telke (VII-1 .a.218.8). 1842: "...Veress Klárának... már mondott Kótsi pusztabeli Alsó és felső Árkus Telki mint egy húsz, és húsz köblös birtok részét néhai Széki Zsigmond Urnák zálogos birtokában által adja..." (VII-1.a.218.8). L. még: Árkus-telek. Alsó-Debreceni-út É. n.: „Rókáson Alsó-Debreceni Út" (VII-l.a.221.26). - A korábbi Debrecen felé vezető út egy szakasza, a Patkós csárda környékén csatlakozott a mai debreceni országúthoz. Alsó-rét 1846: „... az alsó réten... Daru északi felit..." (VII-l-a-218.9). 1856: „Alsó Rét" (U. 368). - A Tiszafüred keleti oldalán levő nagy területet (régen árteret) a Mély-ér két részre választja. A Mély-értől északra, a Tisza felé eső terület neve Felső-rét (1. ott), a délre fekvő Alsó-rét. Használták az Alsó-Tisza rétje nevet is (1. ott). Alsó-Tisza rétje 1842: „Alsó Tisza Rétje" (U. 361). - L. még Alsó-rét. Árkos-ér TARICZKY: ,^4rkosér a Tiszát a Hortobágy folyóval kötvén össze, kiöntésével Ohat, Csege, Zám, N. Ivány térségeit is öntözte." (i. m. 5). Árkos-sziget TARICZKY: „S az Árkos-sziget, más szóval tiszaíured-kócsi sziget tulajdonképpen egy nagyobb tiszai szigetnek lévén kiegészítő része" (i. m. 5). Árkus-telek 1784: „Ezen mérésnek fele közepe hancsikja a' Kócs halom, és a Széles hát között az Árkus Telek felé ki menő ut mellett jegyeztetett meg" (VII-l.a.217.4). 1842: „...Kóts puszta beli