Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei

12-16, öt esetben /Bak, Béren, Kutas, Siling, Nagy/ 20, további két esetben /Balogh, Koncsel/ pedig 27 éves távollét után bukkan fel újra a családnév. Ezen túlmenően 1576-83 között további négy adózó személy esetében kb. 2-5 évig terjedő távollét mutatható ki. Ezek alapján tehát komolyan szóba jöhet az ingázó gazdaságok füredi jelenléte. Ennek a jelenségnek a felmerülése bizonyára összefüggésbe hozható azzal, hogy az árutermelés szempontjából nálunk leginkább gazdaságos juhtenyésztésre az adott vállalkozói létszám mellett igen kedvező természeti adottságok voltak, a felhalmozott vagyon biztonságba helyezésére pedig viszonylag közel /Debrecen, a Felvidék valamely városa/ lehetőség nyílhatott.Eger török kézre kerülése előtt a füredi Rétről viszonylag hamar az egri helyőrség által ellenőrzött területre lehetett jutni náddal sürün benőtt, mocsaras területeken keresztül. A helyi juhászat számszerű adataiból arra lehet következtetni, hogy a 70-100 állatból álló nyájak létszárma kb. öt év alatt megduplázódott, s ekkor a gazdák vagy megosztották a nyájat, vagy pedig egy részén túladtak, mert 200 fölötti állatszám egy családi gazdaság számára már túl nagy volt, mivel ezen kívül rendszerint földműveléssel, következésképp marhatartással is foglalkoztak. Alkalmazottak /szolgák/ bevonására van példa, de ilyen szempontból népesebb gazdaságok kialakulásáról a tárgyalt időszakban nem tudunk 1575-ben valóban nagyarányú pusztulás következett be Füreden, mert a gazdaságok száma több mint 60%-kal csökkent, 18-ra esett vissza. Egyidejűleg gyökeresen átalakult a lakosság vagyoni rétegződése, mivel az 1576. évi dézsmajegyzék szerint 11 gazdagparaszt /61%/, 4 féltelkes /22%/, és 1 zsellér alkotta a faluközösséget. Már ezeknek az adatoknak a vizsgálata is több tanulsággal szolgál. Először is, a felsorolt 18 adózó fele /bár két kivétellel családnevük korábbi forrásokból ismert/ valószínűleg nem tartózkodott Füreden a katasztrófa idején, mert nevük nem szerepel az 1571. évi defterben, tehát valahol máshol lakhattak, ráadásul közülük négyen jelentős vagyonnal tértek vissza. Ehhez a csoporthoz tartozik két olyan személy, akit korábbról nem ismerünk, viszont szintén jelentős vagyonnal érkeztek ide. A társaság másik fele biztos, hogy