Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

II. A Zsigmond-kortól a hódoltság idejéig

Az ipari mesterségeket áttekintve 1416-tól folyamatosan kimutathatók a kovács szakma képviselői, emellett 1511-től a Szabó, 1556-tól a lábbeli készítéssel összefüggő Varga és Varró vezetéknevek utalnak iparosok jelenlétére. Iparosaink működését a korabeli állapotoknak megfelelően úgy kell elképzelnünk, hogy az ipari tevékenység mellett mezőgazdasági termelést is folytattak, sőt némely esetben teljesítményük ilyen szempontból /a későbbi dézsmajegyzékek tanúsága szerint/ még kiemelkedőnek is mondható. II. 4. A fürediek portyázásai és Füred a Lázár-térképen A településünkről fennmaradt 15-16. századi írásos emlékek többnyire azokról a hatalmaskodásokról számolnak be, melyeket a szomszédos falvak kárára a fürediek követtek el. Kár lenne ezek jelentőségét eltúlozni, mert a korabeli közállapotok mindennapi jelenségéről van szó olyannyira, hogy a pápai követ 1468-ban egyenesen a magyar életforma velejárójának mondja.

88 Több vonatkozásban alátámasztják ezt a fürediek portyázásainak körülményei is, habár az igencsak elgondolkodtató, hogy például 1414-ben 110 forint kártérítést fizettek ökrök, tehenek és egyéb állatok elhajtásáért, miközben ruhákat, hálókat, csónakokat, fegyvereket és házi használati tárgyakat szolgáltattak vissza a portyázás után. Ez az eset azért is figyelmet érdemel, mert a füredi templom oltára előtt esküdtek meg az érintettek a fizetés és a visszaadás teljesítéséről.

89 Mellesleg a reformáció előtti füredi templomról és egyházi életről ezen kívül csupán az maradt fenn, hogy 1433-ban a püspöki helynök /Egerből/ levelet intézett a füredi plébániához is.

90 Visszatérve a hatalmaskodásokhoz mindenek előtt gyanítható, hogy a Füredhez 88 Magyar Középkor. 474. 89 Kovács B. é.n. 7. 90 Fekete. 1983.