Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

II. A Zsigmond-kortól a hódoltság idejéig

//. A ZSIGMOND-KORTÓL A HÓDOLTSÁG IDEJÉIG ILI. Füred szerepkörének bővülése Zsigmond korát Füred történetében igen mozgalmas és végleges változásokat is előidéző korszaknak mondhatjuk. Az uralkodó közismerten támogatta a kereskedelem fellendítését, és törvényt alkotott a jobbágyok szabad költözésének biztosítására.Eme intézkedései konkrétan is megjelennek településünk életében a 15. század első harmadában, mivel egyik legfőbb embere Filippo Scolari / Ozorai Pipo/ érdekeltté vált abban, hogy a váradi püspökség birtokai minél inkább jövedclmezőek legyenek. Temesi ispánként ugyanis mint a török elleni védelem legfőbb irányítója, ő kezelte a püspökség jövedelmeit is. Ennek során aztán megszervezte a szerémi bor lengyelországi exportját, s bizonyosan az ő segítségével jutott részbirtokhoz Poroszlón a váradi káptalan, és saját embere Zeleméri László. Emellett a püspökség valamiképpen megszerezte Komját területét, így válik konkréttá Csánki Dezső homályosnak látszó megfogalmazása, miszerint a mondott egyház „ a Tisza mentén, Füred körül bír...csekélyebb, de összefüggő jószágokat".

68 Ilyenformán hozzávetőleg 13 ezer hold nagyságú birtoktest középpontjába került Füred, ahol kétirányú kereskedelem, nagyarányú halászat valamint természetesen mezőgazdasági termelés is folyt. Nyilvánvaló, hogy ehhez személyi feltételeket is kellett biztosítani, így jöhetett szóba, hogy a szabad költözködés kihasználásával az itteni birtokirányítás más vidékekről szerzett be munkaerőt 68 Csánki I. 86.