Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban
zsaház, őrház neve, sőt az is, hogy ez a templomtól keletre „...a helység egyik kiemelkedő pontján..." állt, tehát jelentősebb szállítmány érkezésekor a hadra fogható népesség megszervezhette az ilyen szempontú biztosítást is. Mindezek alapján feltehető, hogy a munkálatokban és a védelemben résztvevők valamiféle kiváltságot kaptak, ennek formája valószínűleg anyagi juttatás lehetett. 1.3. c) Füred a tatárjárás utáni időkben A tatárjárás igen éles választóvonal a magyarországi települések életében. Több száz olyan településről tudunk, melyek ezután nem éledtek újjá. Mint az IV. Béla környékünket érintő rendelkezéseiből kitűnik, ez a tragédia „teljes egészében lerombolta az egri egyházmegyét" 58 Füred tatárjárás utáni fennmaradását a kereskedelemben betöltött szerepén kívül az is elősegítette, hogy az 1262 és 1265 között dúló belháborúk során István ifjabb király (a későbbi V. István) Poroszlót és tágabb környékét hídfőállássá építette ki. Erre azért volt szükség, mert a kunok (noha éppen István alá rendelték őket a betelepítés után) IV. Béla mellé álltak. így nem véletlen, hogy Füred első írásos említése Ladomér (akkor váradi püspök) nevéhez fűződik, aki V. István egyik legfőbb támogatója volt. Ladomér 1273-ban úgy rendelkezett, miszerint az itteni halastó jövedelmének 1/3-ad része a váradi káptalant illeti 59 . A halastó értelmezése akkoriban némiképp eltért a mostanitól, mivel az ártéri gazdálkodáshoz kapcsolódó olyan létesítményről volt szó, melyet árvizek idején feltöltöttek, majd a halak kellő elszaporodása után leeresztették úgy, hogy a szaporulat kellő hányada zsákmányul esett. Füred halastava feltehetően a Pap-tava, Fehér-tó, Morotva akkor még összefüggő vízrendszere lehetett, mely mind a főmeder, mind a Körös-fok irányából feltölthető és leereszthető volt. Ez a tórendszer akkoriban mintegy 3,5 km hosszú szerteágazó vízfelület 58 Benedek Zounuk 10. 192. 59 Györffy. III. 94.
