Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban
az elkészítése a Körös-fokhoz közel volt leginkább célszerű, emiatt nem véletlen, hogy az út védelme és az akkori település szempontjából egyaránt középponti helyen épült meg az Árpád-kori templom. ( 3. melléklet.) Ennek 13. századi keletkezése bizonyítottnak tekinthető azáltal, hogy a Református templom 1986-87. évi felújítása során napvilágra került középkori részleteket, a feltáró régész véleménye alapján több mértékadó kiadvány 54 ilyennek publikálta. Utóbb előkerült egy írásbeli forrás is mely igazolta, hogy a szóban forgó 12-14 méteres falszakasz, a benne talált két félköríves záródású keskeny, tölcsérbélletes ablakkal nem más, mint a régi templom délkeleti oldalfala 55 . Ilyenformán, mivel templomunk felépülését a század elejére teszik, ez mindenképpen megelőzi az első írásos említést, egyúttal méreteivel azt is sejtetni engedi, hogy Füred már a tatárjárás előtt meglehetősen magas létszámú falu volt. Ennek nagyságrendjét érzékeltetni kívánva, hangsúlyozottan nem a megállapítás igényévé^!), az mondható el, hogy középkori templomunk a délkeleti oldalfal hosszából ítélve legalább olyan nagy lehetett, mint az örvényi, melynek alapterülete 85 m 2 volt. Ez pedig 30%-kal nagyobb a XII-XV. századi átlagnál 56 Nagyjából ugyanilyen mértékben lehetett magasabb létszámú a lakosság, s mivel Szabó István szerint aXIII. századi falvak átlagos lakosságszáma 140 fő volt 57 , Füred létszámát 180 fő körülinek tarthatjuk. Alátámasztani látszik ezt, hogy az örvényi ásatások 70-80%-os feltártság mellett 50 házat találtak. Az örvényi és a füredi templommal kapcsolatban végül meg kell jegyeznünk, hogy egyik sem szerepel a pápai tizedjegyzékben. Füred lakosai a sóval rakott nagy társzekerek és egyéb járművek áthaladásának technikai biztosításán túl bizonyára foglalkoztak a szállítmányok védelmével is. Forrásaikban többször feltűnik a strá54 Adatok., Szo. müeml. 195. 55 Bereczki. 1997. 115. 56 Fügedi. 1981. 392. 57 Fügedi. 1981. 389.
