Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban

közjátékkal, hogy korábban Debreceni Dózsa jóhiszemű vétel útján szerzett birtoka volt.

29 Homokkocsról csupán annyi ismeretes, hogy 1250-ben Kócs és Komját között helyezkedett el. Nevének előtagját a Patkóstól délre elnyúló homokbuckáktól kaphatta, tulajdonosa Leusták egri kanonok Thek nevű unokaöccse volt.

30 Szekeres szintén igen korai település, hiszen már 1068-ban a százdi monostor szolgálatára kötelezik, Németh Péter szerint Egyek és Kócs között helyezkedett el, így bizonyos részei a későbbi füredi határba olvadtak.

31 Mohágytő már a XI. században létező falu, mivel Szent László adományából került az egri püspökség, birtokába. Neve, mint arra már kitértünk, a Tisza bal oldalán elhelyezkedő településre utal, s ezt támasztja alá a jelenleg is meglévő Mohar határrész elnevezés, mivel ez ugyanitt terül el, jelezve azt, hogy a szóban forgó vízfolyás a torkolat /tő/ közelében bizonyos területeket rendszeresen elárasztott. Ezek alapján mi Sugár Istvánnal ellentétben 32

arra jutottunk, hogy Mohágytő, bár voltak jobb oldali területei is, nagyobbrészt a Tisza bal oldalán terült cl. A tágabb és szűkebb környék ekképpen bemutatott települései között az államszervezés idején a központi hatalom által kisajátított Rét bizonyára később adott otthont településeknek, mint a sík, termő vidékek. A XI. század második felétől viszont számítani lehet e vidék megülésére is a közeli viszonylag sok település miatt. 29 Györffy III. 47. 30 Németh P. 1997. 31 Németh p. 1997. 147. 32 Sugár. 1979. 12.