Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

Fekete Péter: Tiszafüredi helynevek a XVIII-XIX. századból

Csattag 1784: „...A mérést az Iványi határ felől a Sarkad mellett lévő hármas halomtól el kezdvén keresztül az Egyeki határ felől a' Csattagban levő látható határig ugyan a Csalok Miklós szekerével..." (VII-l.a.217.4). 1828: „...a 3

dik Classisu Csattag és Fekete rét fenekeket, melyek ily szárazságban is csattogót, és kákát is alig teremnek" (VII-l.a.217.6). 1844: „Csattang" (VII-l.a.218.8). Csattag-fenék L. Csattag. Csattag-fertő PESTY: „ Csattag fertő. " - Valószínűleg azonos a Csattag-fenékkel. Csattag-hát 1846: „...s az úgy nevezett Csattag háton és a nagy megyés laposon fekszik..." (VII-l.a.218.9). Csengeri-halom 1824: „...a Sárközy részen a Csengeri halom alatt hasonlóan tétetett a 3

ik Classisba" (VII-l.a.217). 1845: „Csengeri Halom" (T.119). - A Hármas halomhoz közeli kaszáló közepén levő halom. Cserépégető 1848: ,,a' Tiszától jövő Ország úton felül... most már a P. Jósa György fundusok és Tisza kerti Szöllők között a' Liptsey Gedeon Tserép égetőjén innenig..." (VII-l.a.218.20). Cserő-halom 1845: „Cserő Halom" (VII-1 .a.221.17). - Halom a Kócson, a nagyiváni részen. Csirés-fok 1824: „Csirés fok" (U.363). - Az egyeki határ közelében a Morotva és a Fehér-tó közötti kis fok. Nevét valószínűleg az ott tanyázó vizicsirkékről kapta. Csókás útja 1784: „A mérést a Csókás uttya mellett lévő határ halomtól kezdvén..." (VII-l.a.217.4) - A Csókás határrésznév. A határrész nem tartozik Tiszafüredhez. Csonka-Mély-ér 1824: „Csonka Mélly Ér" (U.363). 1846: „...a Kereszteletlen, Fejér tó és Csonka mély ér vízállásos része közös halászatra hagyattak" (VII-l.a.218.9). - A Mély-érből kiágazó girbe-görbe keskeny víz az egyeki határ közelében. Csonkás-halom 1824: „ Csonkás halom " (U.362). Csoszor 1845: „Csoszor" (T.119). - A Rókás-dülőben levő mocsár.