Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
III. A hódoltsági állapot és a mezővárossá válás előzményei
igénylők is felléptek a XVII. Század folyamán a maguk részére követelve településünket. 103 Ezeknek a fejleményeknek egyébként semmiféle hatása nem volt az itteni életre, mivel a birtokosok közül senki sem költözött Füredre. A világi birtokosok, tehát a Szemere, majd a Pankotay családok képviselői 1660-ig Váradon éltek, majd ennek török kézre kerülése után Erdélybe telepedtek át. Annál inkább hatása volt annak a kezdeményezésnek, mely a birtokosok egy részéről eladási szándékot fejezett ki, hiszen a helybéliek közössége ezt azonnal megragadva megvásárolta Füred egyik felét és Kócs puszta egészét. Ezzel az 1701-ben megvalósuló adásvétellel kezdődött el Füred újkori története. A birtokjogi helyzeten kívül igyekszünk azt is bemutatni, hogy 1526 után az állami hovatartozás szempontjából milyen helyzetben volt Füred, illetve mikortól számítható és meddig tartott a hódoltsági állapot. Ilyen szempontból általában azt lehet mondani, hogy 1540-ig a Szapolyai-féle királysághoz tartoztunk, erre utal az a híradás, hogy településünk birtoklói János király mellé álltak 104 . A király halála és Buda török kézre kerülése után a szultán a Tiszántúl és Erdély kormányzását János Zsigmondra /gyakorlatilag Fráter György kormányzóra/ bízta. Ettől kezdve elvileg azt lehet mondani, hogy Füred a kialakuló Erdélyi Fejedelemség alá tartozott /noha 1548-ban bizonyíthatóan igénybe veszik Eger megerősítése érdekében a Királyi Magyarország részéről/, gyakorlatilag azonban a mindenkori politikai és hadi fejleményektől függ az itt élők helyzete. Az 1570. évi speyeri egyezmény értelmében János Zsigmond lemond a tiszántúli részekről, így aztán jogi értelemben is nyitva áll az út a török hódítók előtt. A XVII. század során a bécsi és a nicolsburgi béke értelmében névlegesen Erdélyhez vonják ezt a területet, 1637-től pedig a Királyi Magyarországhoz, ám elsősorban a hódoltság viszonyai érvényesültek településünkön. A hódoltság állapotának helyi kialakulása a szolnoki szandzsák létrehozásával függött össze. Ezen belül is Füred a törökszentmiklósi nahie része volt, s mivel tudjuk, hogy a Nagykunság megszál103 Kovács B. é.n. 14, 17. 104 Királyfi. 1965. 10.
