Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban

rült néhány Árpád-kori ház, tűzhely és kemence,

38 valamint a Pereháton veremlakások létezéséről írásbeli forrás is beszél,

39 nem kényszerülünk pusztán elvont következtetések levonására. (1. melléklet.) Mindezek alapján több, mint valószínű, hogy a füredi lakosság ebben az időszakban az örvényi veremlakásokhoz

40 hasonló házakban élt, mivel alapvető megélhetési forrásuk a halászt-vadászat volt, így a használati eszközök, felszerelések tekintetében is párhuzamot lehet vonni. Lehetséges eltérésként jöhet számításba, hogy nálunk a Réten lévő, kiterjedtebb ártéri vidékeken, melyek távol estek az ártéri szigettől, a husángokból összeállított, náddal fedett halászkunyhók szolgáltak lakás céljára

41

., továbbá, hogy a gabonatermelés nálunk korántsem lehetett olyan mértékű, mint Örvényen. Ismeretes, hogy az örvényi vámos átkelőhely árvizek esetén is lehetővé tette a közlekedést azzal az úgynevezett nagy hajóval, mely emberek, szekerek átszállítására egyaránt alkalmas volt

42

. Ez a hajó a Tisza mellékágán, a Cserőn közlekedett Poroszló és Füred között. Füred helytörténete szempontjából ezért döntő fontosságúnak ítélhető az a megállapítás, miszerint Heves megyébe „a sót kelet felől Poroszlón át hozták szekéren

43

. Ilyenformán eme fogalom lebonyolításában településünk igen korai időktől részt vett. Ennek oka kétségtelenül az volt, hogy magas vízállás esetén csak a füredi árvízi sziget biztosította a továbbhaladást akár kelet, akár nyugat felé. A középkori Örvényt feltáró régészeti kutatások során megállapítások születtek a révre is

44

, eszerint a rév (ahová a faluból széles út vezetett) a jelenlegi tiszafüredi Holt-Tisza csúcsán volt. Ha ezt 38 Garam É. 1982. 137. 39 Pcsty. 1979. 107. 40 Korek. 1973. 35-36. 41 Tf.ta. 60. 42 Györffy. III. 121. 43 Györffy. III. 57. 44 Szabó J. 1974. 43.