Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban

sokszínűségét is csökkenthétté. Az erdők letárolásának oka a Rókáson és a Gyepen bizonyára a szántóföldi gazdálkodás térhódítása volt, általában azonban a fa építőanyagként történő felhasználása jelölhető meg indítékként, s itt nemcsak a környező falvak meg-megújuló építményeire kell gondolnunk, hanem arra is, hogy a széles körben űzött rekesztő halászat elképzelhetetlenül sok fát igényelt. Mindezek miatt talán már a XV. századra eltűntek az általunk leírt erdőségek. 1.2. A füredi határrészek és a környék települései az államalapítás és az Arpád-kor idején A környék településeinek vizsgálata ebben az időszakban azért látszik szükségesnek, mert egyrészt több határrész - elnevezésük igencsak ősi eredetűnek tűnik, másrészt Füred legkorábbi említése ugyan az utolsó Árpádok idejéből való, viszont körülöttünk igen sok a korán megtelepedett falu. A Csapán-zug, valamint a Pere és a Szajla előtagú határrész elnevezéseink még az államalapítás előtti időből származhatnak. Az előbbi feltehetően a besenyő Chaban törzs nevéből keletkezett, hiszen a megnevezett hely sokáig a Tomaj nem birtokában volt, az utóbbi kettő ellenben kabar elnevezés lehet, különösen a Pere, mivel erről Kálmán Béla kifejezetten így nyilatkozik, a Recsk melletti Szajla nevü település pedig az Abák birtoka volt.

16 Ilyenformán nem lehetetlen, hogy az Körös-foktól északra eső területek az egyesített három kabar törzs tulajdonában voltak, s a megnevezett helyeket téli szálláshelyként használták, még délen, mely Árpád törzse által ellenőrzött terület lehetett, a Géza fejedelem által betelepített besenyők birtokoltak, amíg az államalapítás során uralkodóink ki nem sajátították, királyi birtokká téve azokat. 16 Pere: Kálmán B. 1973.161., Szajla: Györffy.III.132.