Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
Fekete Péter: Tiszafüredi helynevek a XVIII-XIX. századból
részek, illyenek... Szajla..." (VII-l.a.219.11). TARICZKY: „Szajla" (i. m. 11). Szajlai-sziget 1828: „...a Szajlai sziget annyiba ne adódjon mint más szárazon való erdő..." (VII-l.a.217.6). Szeg-határ 1845: „SzegHatár" (VII-l.a.221.17). Szék-ér 1842: „...Kóts pusztabeli Szék ér..." (VII-1.a218.8). 1848: „A Város körül a' Szék_értő\ kezdve a' mennyire a' Városi belső telkek a Morgóig terjednek 20 öles kijárási lúd pástnak is szolgálandó Tsapás vágassék ki..." (VII-l.a.218.10). 1859: „...én Körthy Lajos a' Szekérnél lévő úgy nevezett jobbágy birta földemből a nagyiványi Csekei út félen kocsmának a' legalkalmasabb helyen adok két hold földet" (VII-l.a.219.11). TARICZKY: „... Mérges-ér felhatolva a Kócs derekán kigyódzó Szikérbe, az alatt a Sáros ér is szintén átlegelt a kocsi Szikérbe, annak tavas medreibe s ilyenkor Kócs is megnyerte a halászat élvezetét" (i. m. 9). Székes-lapos 1846: „...a székes laposig l s ° ezen lapos 3^ osztály..." (VII-l.a.218.9). Szeles-halom 1824: „Szeles halom" (U.362). 1830: „Szeles halom" (U.370). - Halom. Szeles-halmi-hát 1849: „...fel fogtam a Szeles halmi hátat..." (VII-l.a.221.25). - Hosszú, hatos terület a halom környéke! Szeles halmi hosszú hát 1846: „...a szeles halmi hosszú hát széktül ment része l so osztály..." (VII-1.a.218.9). - Másik neve Szeles-hát. Szeles-hát 1800: „...Szeles Hát. Ennek osztálya elmaradott" (VII-l.a.218.8). 1820: „Szeles háti Rét földek..." (VII-l.a.217.6). 1846: „A tövises lapossal egybe fekvő szeles háti hátas szántóföld 2ik..." (VII-l.a.218.9). 1849: „...Sárközy Mihály Ur... a Szeles hát Köz legelőből felfogott mintegy 30 vagy 40 köblös földet..." (VII-l.a221.25). Szeles-hát-fertő 1832: „Szeles hát fertő" (VII-l.a.217.7). Szeles-hát laposa 1784: „A mérést az Igari határnál a' Széles hát Laposskn el kezdvén a' Miklós János halma mellett a Csapán Szegre..." (VII-l.a.217.4). Szél-halom 1845: „ Szél Halom " (T. 119).
