Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

Fekete Péter: Tiszafüredi helynevek a XVIII-XIX. századból

Sáros 1846: ,,...a' Köleses, Sáros, Kengyel... vízállásos részei közös halászatra..." (VII-l.a.218.9). Sáros farka 1859: „...esső és hóvizek megállanak és a föld árjának is kitétetvék, millyenek a' Sáros farka.." (VII-l.a.219.11). Sáros-hát 1846: ,,A' Sáros hát 2

ik

..." (VII-l.a.218.9). Sásas-fenék 1832: „Sásasfenek" (VII-l.a.217.7). Sásas-hát 1824: „Sásas hát" (U.363). Sásas-lapos 1832: „Sásas lapos" (VII-l.a.217.7). 1846: ,,...a' Sásas lapos szélek 3*

k osztály..." (VII-1.a. 18.9). - Azonos a Sásas-fenékkel. Sásas-tó 1824: „Sásas tó" (U.363). 1846: „... az erek és a' sásas tó melletti részek VI

lk szám szerint 3

ik

osztály..." (VII-l.a.218.9).Tó a Felső-réten. Sásas-tó-hát 1830: „Sásas tó hát" (U.370). Sas-laponyag 1784: „Ezen mérésnek fele közepe a Sas Laponyag alatt a Parajos felől való fertőig..." (VII-l.a.217.4). 1833: „Villongó csak a' Sas Laponyag és a Jukas halomnál lévő földeken osztoztak..." (VII-l.a.217.7). 1844: „A' Sas Laponyag és a Zám határ közt lévő jó földek..." (VII-l.a.218.8). 1845: „Sas Laponyag" (T.l 19). - Halom, körülötte legelő. Sas-tó 1845: „Sas Tó" (T.119). - Nagy, széles mocsár, legelő veszi körül. Sebes-ér 1820: „... Fejér tó háton a Fejér tó és Sebes ér közt..." (VII-l.a.217.5). 1824: „SebesÉr" és (U.363). 1846: ,,...a' Sebes ér és hosszú pály 4

ik osztály..." (VII-l.a.218.9). - A Fehér-tóból kiágazó keskeny vízfolyás. Sebes-fok 1776: „Sebes Fok" (T.l 17). - A Tiszának egy kis fokja. Seres -halom PESTY: „Seres halom. " - PESTY szerint Seres a tulajdonos neve. Serkevár 1847: „...minthogy nekem lak helyre volna szükségem, ugyan azért azon gyepbeli illetőségemet a leg közelebbi gyepből, ha bár a Serkevár valamely szegletében ki adatni méltóztasson" (VII-l.a.218.10).