Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)
Hermann Róbert: A tiszafüredi fővezérváltás
Klapka szerint a csapatok rendkívül rossz ellátása, a haszontalan menetek a Tisza mocsarai között, a Tisza-jobbpart feladása, a Tiszafüredre való visszavonulás olyannyira megingatták Dembihskiben a bizalmat, hogy a csapatok mind hangosabban morogtak, s mind egyértelműbben fejezték ki elégedetlenségüket Dembinskivel. Ezért aztán a főbb tisztek elhatározták, hogy Szemere elnökletével haditanácsot tartanak. 73 Görgei szerint Klapka, Répásy és ő megegyeztek, hogy az éppen szolgálaton kívül lévő hadosztályok tisztjeit haladéktalanul tanácskozásra hívják össze annak érdekében, hogy kitalálják, miként lehetne a hazára nézve veszedelmes helyzeten a legjobban segíteni. Ugynakkor elhatározták, hogy felkérik Szemerét, vegyen részt a tanácskozáson, „hogy még annak látszatát is elkerüljük, hogy a hadsereg összeesküvést sző a kormány ellen". 74 Beniczky szerint délelőtt 10 órakor ült össze a tanácskozás Görgei itt indítványozta Szemere meghívását. Nem elképzelhetetlen, hogy ez volt a Klapka és Görgei által említett előzetes megbeszélés, s Szemere csak a délben összeült tanácskozáson vett részt. Erre mutat Görgei emlékiratának az a kitétele is, hogy Klapka és ő még Szemere első, délelőtt küldött jelentésének elküldése előtt két törzstisztet küldtek Debrecenbe, „hogy a hadmüveletek kudarcának okaira rányissa a kormány szemét". 75 Beniczky szerint Görgei március 3-án egy kiáltványt intézett a hadsereghez. Ebben tudatta a fővezérségnek Dembiiíski által történt átvételétől a kápolnai csatáig terjedő időszakban kifejtett működésének okait, s védte magát azon vád ellen, mintha miatta veszett volna el a csata. Ezután arról szólt, hogy ha vakon követi Dembinski parancsát, és Poroszlón marad, akkor az alatta álló hadtestet visszavonhatatalnaul megsemmisítésnek teszi ki. Végül kinyilvánította, hogy sokkal többre 71 STEIER Lajos, d. n. 107-108. o.: DEÁK Imre, 1942. 322. o.; SZEMERE Bertalan, 1990. 404. o. Szemére utóbb úgy emlékezett, hogy Kossuthot arra kérte, ő és Mészáros jöjjenek a táborba, uo. 624. o. 72 SZEMERE Bertalan, 1990. 406. o. 73 KLAPKA György, 1851.1. 274. o. 74 GÖRGEY Artúr, 1988. I.410.O. — Kemény Zsigmond— Szcmcrc adatai alapján arról ír, hogy a gyűlést „önfcjűlcg" Klapka hívta össze, s Szcmcrc hallván c hírt, mint országos biztos cs az OHB tagja, megjelent, „s a kormány tekintélyének megóvásáért, maga vette át az elnökséget, és Dembinskit a megjelenésre hivatalosan felszólította". BEKSICS Gusztáv, 1883. 107-108. o. Kemény elbeszélésében azonban összemosódnak Szcmcrc és a tábornokok Dcmbinskinél telt látogatásának, valamint a Kossuth jelenlétében tett nyomozásnak az eseményei. 75 BENICZKY Lajos, 1924. 283. o.; GÖRGEY Artúr, 1988. I. 414. o.
