Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)

Hermann Róbert: A tiszafüredi fővezérváltás

veszek észre a tervezésben, őbenne soha, és amit jósolt az ellenségről, az beteljesedett". Szemere szerint ha Kmety és Guyon időben megjelennek Kápolnánál, a diadal biztos lett volna. Ennek okát ki kell vizsgálni, „a hibás alighanem Bayer lesz". Emellett Dembinskinek komoly érdeme van a szolnoki győzelemben is, „ő tervezte, a kivivő fényessé tehette".

182 Dembinski közölte az őt felkereső Guyonnal, hogy Mészáros ugyan szólt neki a Debrecenbe menetelről, „de ő a mostani körülmények közt, egyenes parancsot vár, mint katona, és menni fog". Szemere ezt megírta Kossuthnak, azzal, hogy „Hívjátok meg, és hasznát vehetitek".

183 Volt-e valamifajta visszhangja a Dembinski eltávolítására indult mozgalomnak és Kossuth döntésének a hadseregben? A Klapka törzsénél szolgáló Prágay János őrnagy csupán arról ír, hogy március 3-án a Görgei elnöklete alatt tartott haditanácsban a tisztikar kinyilvánította bizalmatlanságát Dembinski iránt, aki még aznap lemondott.

184 Az I. hadtestben szolgáló Garzó Imre tüzér szerint Tiszafüreden létük alatt jelent meg Kossuth, „s történt meg a nagy változás a fövezérségben, miből azonban mi akkor semmit sem tudtunk meg".

185 A II. hadtesthez tartozó 48. honvédzászlóalj katonái március l-jén Egerfarmoson értesültek arról, hogy „Mezőkövesdről azért vonultunk vissza, mert vezéreink között viszálkodás ütött ki, Dembinski lett volna a kormány által a fővezérséggel megbízva, Görgei azonban nem fogadta el, hogy az őáltala vezetett seregekkel, s vele is rendelkezhet, a többi osztályparancsnokok azután két pártra oszoltak, legnagyobb részük Görgeivel tartott, s így Dembinski magára hagyatván, kénytelen volt a sereggel Füred felé visszavonulni, míg Görgei Poroszlón foglalt állást".

187 A szintén e hadtesthez tartozó 25. honvédzászlóalj egyik tisztjének visszaemlékezése szerint „ezen alkalommal a fővezér Dembinski a szerencsétlen hadvezetésért az általános tisztikar által meg lévén támadva, állásáról lemondani kényszerítették, s ismét Görgei lett a fővezér".

188 A VII. hadtestben szolgáló Villecz Boldizsár szerint Szemere „látva az elkeseredést, mely a hadak között honol, felmentette Dembinskit 182 SZEMERE Bertalan, 1990. 410. o. 183 SZEMERE Bertalan, 1990. 410. o. 184 PRÁGAY János, 1850. 36. o. 185 GARZÓ Imre, 1978. 72-73. o. 187 KRASZNAY Péter, 1998. 79-80. o. 188 BENCZE Mihály, 1880. 12-13. o.