Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)
Hermann Róbert: A tiszafüredi fővezérváltás
hadügyminiszter írásban is közölte Görgeivel, hogy ő veszi át Répásy és Klapka hadteste felett is a parancsnokságot, „azon észrevétellel, hogy ha a haza szüksége ezen egyesült sereg részeit máshol szükségeiné, később ezen rendeletnek [sic!], amint is a hadminisztérium és a kormány további rendeleteit elfogadni és teljesíteni azonos kötelességének tartsa, Debrecenből a további és részletesebb parancsolatait veendő,, 166 Kossuth 1884-ben egy magánlevelében arról írt, hogy tájékozódott a sereg szelleme felől, s jelenlétében a hadügyminiszter által egytől egyig kihallgattatta a tiszteket, s arra a meggyőződésre jutott, hogy ha Görgei kardját elvéteti, „harcra került volna a dolog saját seregeink különböző csapatai között. A legkevesebb, ami történik, az lett volna, hogy Görgei seregének háromnegyed része szétbomlik. — Kevesen voltunk, ellenségünk sok, s a sok ellenséggel szembe állottunk". Úgy vélte, hogy ha ekkor katonai lázadást provokál, „ez bizonyos halála volt volna a hazának, azt tennem nem volt szabad". 167 Töltényi Miklós március 7-én azt írta Kossuthnak, hogy a katonaság nem akarja elhinni, miszerint Kossuth „az alvezérek bizalmatlansági szavazat többsége dacára Görgei részére kedvezően döntötte el az ügyet". 168 Kár, hogy erről a szavazattöbbségről egyetlen más forrás sem tud. Klapka szerint Kossuth Görgeit szemelte ki a fővezéri posztra, azonban ez közölte vele, hogy ha a választás reá esne, azt visszautasítja, s csupán az új fővezér megérkeztéig marad a hadsereg élén. Ezt Görgey István, Artúr öccse cáfolja. 169 A vizsgálat március 4-én egész nap tartott, s Kossuth másnap délelőtt még csak arról írt az OHB-nak, hogy „azon körülmények végképpi elintézéséről, melyek idejövetelemet tevék szükségessé, e percben még végrezultátumot nem írhatok". Megnyugtatásul közölte a bizottmány tagjaival, hogy „a fennforgott baj a seregben annyira már orvosoltatok, miszerint e percben nincs oka a nemzetnek aggódni, sőt reménylem, hogy a Honvédelmi Bizottmány rövid időn sükerre számított hadi munkálatokról leend szerencsém értesíteni". 170 A döntés délutánra született meg. Kossuth levélben közölte Görgeivel, hogy „a nemzet azon hadseregeinek, mely jelenleg a saját vezény166 Közli BÖHM Jakab — FARKAS Gyöngyi — CSIKÁNY Tamás, 1998. 89. o. 167 Kossuth — Dabsy-Hámos Klementina, Turin, 1884. szept. 7. Közli KOSSUTH Lajos, 1904.X. 163-164. o. 168 Közli STEIER Lajos d. n. 120. o. és DEÁK Imre, 1942. 323. o. 169 KLAPKA György, 1851. I. 276. o.; GÖRGEY István, 1883. I. 298. o. 170 KLÖM XIV. 590.
