Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához fűződő hagyományok

dolgozás során szinte minden esetben szó szerint idéztük az adatközlőket. Sok esetben állandósult nyelvi fordulatokra — pl. a kincs feldobbantása, a táltos ösztöne - is felfigyelhettünk, mely a szövegfolklórban rejlő egyéb vizsgálódási lehetőségek kérdését is felveti. Származása, életkörülményei Pénzásó Pista szánalmas, ugyanakkor kissé félelmes, elhanyagolt külsejű ember volt, nagy szakállal, hosszú hajjal. Rongyokban járt, csak a legnagyobb hidegben húzott ócska csizmát vagy bakancsot a lábára. Mindig piszkos volt, ellepték a tetvek. Szeme és homloka az adatközlők szerint természetfeletti voltára utalt. „Furcsa ember volt, csókaszemű. A szeme fehérje nagyobb volt, mint az átlag, a nagy fehér közt egy kis bogár, nem lehetett megállapítani, milyen színű a szeme. Furcsa, látnoki szeme volt.' „Olyan nemjó szeme vót neki. Ilyen kancsi vót (mutatja). Félelmetes vót.' „Pízásó Pistának vastag szemöldöke vót, a szeme kik, de olyan furcsa."

15 ,,Kis alacsony, szakállas ember vót, a nézése meg olyan csúnya, goromba."

0 „Hosszú, ősz haia és nagy szakálla vót, az arcán nagy szemöcs. Félelmetes kinézé17 sű ember vót, sokan féltek tülle." „Azt az embei ha jobban megnéztük, a homloka pontosan olyan vót, mint a bikának. A homloka felülete szinte olyan hátraálló vót." Arról már alig tudtak, hogy hol és mikor született, mikor került Tiszafüredre. „1883 körül kerülhetett Tiszafüredre. Apám mesélte, hogy amikor 13 éves volt, cselédnek állt a Török-tanyára, s akkoriban került oda Pista bácsi is. Jól ismert minket, gyakran kijárt az anyámhoz a tanyára enni, mert a Török-tanya közel volt a halmához. Később anyámék beköltöztek a Kornyikszőlőbe, itt is sokszor felkereste őket."

19 Az 1880—1885 közti időszakot számíthatjuk az idetelepülés évének, ha az igen kevés, erre vonatkozó adatot figyelembe vesszük. Ecsedi 1. 1920 körül beszélt vele, s ekkor Pénzásó Pista úgy vallott, hogy 36 éve ássa a halmot. A füredi újság 1904-es cikke is a feltételezett időpontot támasztja alá, amikor így ír: „Megjegyzendő, Pénzásó Pista nem vénül. Húsz év óta ilyennek ismerjük". Pénzásó Pistáról az 1883-as idekeiülésről beszélő család tudott a legtöbbet. Születési helyét és vallását is az anyaként emlegetett Deák Imréné Sági Mária (+1946) diktálta be a halotti anyakönyvbe, s a polgári