Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához fűződő hagyományok

mázza, melyet Deák Imréné Sági Mária felvilágosítása alapján Hejőszirmára, illetve reformátusra javítottak ki.

8 A többi életadatot csak Ecsedi I. közvetítésében ismerjük, mely szerint a találkozás

1 idején „... az ember hatvanon felük van. Fejeteteje kopasz. Tarkójáról vastag ősz haja omlik vállaira. Középtermetű, erős, izmos... Jó húsban van. Sötét bronz arca, ritka piszkos ősz szakálla bizonyos rokonszenvet adnak a nagy fejnek és a szurtos ruhának. Szemei jóságos kékek, bizonyos zavaros értelmet árulnak el. Lába, keze fekete a szennytől."

9 Szerencsés véletlen folytán a róla készített fénykép másolata fennmaradt (6. kép). A néprajzkutató kérdésére lassan, vontatottan elmondta élettörténetét. Huszonhét éves korában az egyik Tiszafüred melletti Lipcsey-birtokra, a Töviskes-tanyára jött dolgozni, de hamarosan otthagyta munkahelyét, mert egy álombeli jelenés arra késztette, hogy a halomba rejtett kincset megkeresse. „Ez a tenger kincs átok alatt van olt éve. Csak az találja meg, aki ugyanazon átok alatt születik. Én snnek a bajára teremtődtem... Ha elvégzem, újjászületek, közönséges ember lesz belőlem ismét."

10 Az Ecsedivel történt találkozás idején — saját bevallása szerint — már harminchat éve ásogatott, kereste a kincset. Hiába kérte a város segítségét, nem hittek neki. Ha el .nom végezheti, aminek végzésére született, a város a bűnös.

11 A beszélgetés végén elárulia, hogy Harsányi Istvánnak hívják, a Miskolc melletti Szirmán született, szülei is itt éltek, de már meghaltak. Rokonait két-három évente felkeresi, de sem azok marasztalása, sem huszonöt köblös földje nem tudja ottmaradásra bírni. Jön vissza a 1 ~) halomhoz, ebbe született, ezt kell végeznie. Az előbbi, valós életadatokról — a nevén kívül - szinte semmit sem tudtak, annál többet kincskereső szenvedélyéről, tátos -eredetérői, csodás tetteiről. Az adatgyűjtés során bebizonyosodott, hogy azon a vidéken, ahol néphithez kapcsolható egyén él — főleg olyan hosszú ideig, mint Pénzásó Pista —, ez erősen hozzájárul a kihalóban lévő hiedelemanyag megőrzéséhez, már akkoriban is csak idősebbek által ismert adatok felelevenítéséhez, majd tovább örökít és éhez. Tiszafüred környéke a táltosnak tartott Harsányi István személye nélkül aligha lenne ilyen gazdag a táltos- és kincskereső mondákban. Elbeszélései és tettei állandó ingerként hatottak a homályosuló ismeretekre, illetve újnak ható, már elfelejtett ismereteket közvetítettek. A Pénzásó Pistával kapcsolatos történeteket 1968-1976 között gyűjtöttük, s az anyag nagy részét magnetofonszalagon rögzítettük. A fel-