Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Józsa Gyuri a néphagyományokban

szelence, majd ő folytatta). Remekül kidolgozva, barna erezettel. Abba mindenféle szín vót, sárga, barna, remek erezetű. Fagyosan kidolgozva... Egy cigánnyal szedette ki a WC-ből az ürüléket, hát abból. Fel is vitték, de valami remekül nézett ki! Mikor állt a vacsora, hát iszonyú szagot éreztek! Mi lehet ez? A hölgyek csak fintorogtak, szagolgattak, néztek egymásra. Egyszer látta valaki, egy nagy tócsa az asztalon. Hát, kiolvadt a szelence.' Hát persze, ezt meg kellett torolni." Felfogadott Szilvási egy cigányt, beültette a WC-be. ,Szilvásinak divatos WC-je volt, nem olyan, mint ma, de divatos". Megparancsolta a cigánynak, ha Józsa Gyuri kimegy a WC-be, akkor egy csutakkal törölje ki, ,iiát, mindenki tudja, hogy hol", majd ugyanazzal a ronggyal, mikor belenéz, húzza végig az arcát. „Úgy is történt. Ki lett neki szépen törülve az alfele... Hát, ezt mán csak meg kell nézni, mi működik ott lent, hát mán Ssilvásinak ilyen is van? Belenézett és nyomban végig lett ugyanazzal a csutakkal törölve a szája. Azt az arkangyalát! Ez mán igen! Ezt nevezem WC-nek, hogy az embernek 7 R kitörlik és még a száján is végighúzzák!" Mások még azt is tudták, hogy a lakoma alkalmával ,,úgy készítették a táplálékot, hogy feltétlenül használnia kelljen a WC-t", a cigánynak pedig egy lyukat vágtak az épület oldalába, hogy a földesúr haragja elől elmenekülhessen.

79 Szilvási nem sokáig örülhetett sikeres tréfájának, mert egy közös határjárás során ő járta meg Józsa Gyurival. „Neki le kéne ülni nagydologra, de hol, hát nincsen itt WC! Nem mondták, hogy WC, hanem reterát, budi, hajzlé, meg mi a fene nevet adtak neki... Tudod mit, Szilvási, lekuksolunk, oszt háttal egymásnak csináltunk egy reterátot. Jó lesz az, jó lesz, mert másképp nem lehet. Leült mind a kettő, igen ám, de Józsa Gyuri megfogta a Szilvási gatyá]át. oszt maga alá húzta... mindketten abba intézték el."

80 A felelőtlen élet, a sok utazás, a tréfák tervezése miatt nem sok ideje maradt gazdasági helyzetével foglalkozni. Nem is érdekelte. A parasztember legnagyobb munkájából, az aratásból is viccet csinált. Felfogadta az embereket és a csupasz vásárteret kaszáltatta. De ugyanúgy kellett fenni a kaszát, mintha valóban dolgoznának. Megfizetett érte, de estére szinte mindenki megszökött. AKócson lekaszáltatott sok jó ,ßzina egyik felét alomnak rakatta a jószág alá, a másik felével meg etette őket".

82 Rossz gazdálkodó volt — és a családi iratokban, újságcikkekben fennmaradt jó cselekedetei ellenére — kegyetlen, kiszámíthatatlan földes-