Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Józsa Gyuri a néphagyományokban

A zoknit viselő, illetve nevető lovakkal kapcsolatos történet napjainkban leginkább külön-külön gyűjthető, esetleg a nevető variáns más tréfás történetek megbosszúlására szolgál, mint pl. a rókabunda és a bemeszelt hintó esetében tapasztalhattuk. Nézzünk néhány példát a különkülön, majd az együtt előforduló variánsokra: „Meghítta sokszor randevúm, szóval ivóéccakákal tartott, aztán még azt is megtette, hogy a vidéki uraknak a lova lábát megnyúzatta, oszt mán mikor részegek vótak az urak, aszongya nekik: — Gyertek mán, nízzétek ezt a lovat, még harisnyát húzott! Oszt csupa vir vót a lába. Ledütött minden lovat, oszt úgy nyúzatta meg."

63 „A vendígí\k lovának a lába szárán felfejtette a bürt. Nízzétek mán, aszongya, milyen keselylábú lovatok van nektek! Mind, mindnek kesely a lába!"

64 „Eljött hozzá Almási négy szép fekete lovon, és a lába száráról a bőrt térdtől-bokáig lenyúzatta. Akkor ki küldte Almásit nézze meg már a lovait mind harisnyát húzott, nem szólt Almási semmit csak jót nevetett rajta, majd Almási a Józsa lovainak az alsó szája szélit vágta le és küldte JózsáV. nézze már a lovai hogy nevetnek. Meg volt bosszulva."

65 Az előbb idézett történetet Hajnal István Spengel Zsuzsanna állítólagos fiától hallotta 1907-ben, és az 1947-ben lejegyzett anekdotának egy részletét 1970ben így mesélte el: lehámozta térdig a ló lábát. Mennyetek mán ki, a lovatok strimflit húzott! Mennek ki. A fene egyen meg, Gyurka! Neked is így kellene a strimflit lehúzni a lábadrúl!" Egy másik variáns szerint ez az eset nem is Tiszafüreden történt, hanem az egri megyegyűlésen, ahol Keglevich gróf újságolta a többieknek, hogy harisnyában j árnak Józsa Gyuri lovai. „Erre ő odaszólt a barátainak, nézzétek csak, a ti lovatok neveti az enyémet! Mikor odanéztek, látták, amint saját lovaiknak a szájáról le van vágva a hús."

66 A barátaival elkövetett durvább-szelidebb vicceinek se szeri, se száma. A vendégül látott vadásztársaság bográcsban főzött étele az ügyesen aláhelyezett puskapor hatására a levegőbe repült.

67 Egy másik vendégség alkalmával „mielőtt megjöttek volna a vendégek, az egyik szolgának megparancsolta, hogy mikor vendégei az asztalhoz ülnek, húzza ki az asztalok lábát". Számtalan, vednégeivel elkövetett tréfát olvashatunk György Lajos írásában if,.

6 Megcsinálta azt is, hogy „a vendégek körül gyújtotta fel a szalmát. Valami nagy >>najálist csinált az Erzsébet-téren. Osztán körülrakták von-