Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Józsa Gyuri a néphagyományokban

ment.' „Nem nagy nemesi rang alatt állott, középnemes forma rangban állott... A nagyobb rangú felfuvalkodottak voltak a barátai. Eldanolhatta azt a nótát, sohse hallok magamról jót. ő vót Magyarország leghuncutabb embere. Állandóan mentek, nyolc-tíz szekérrel, ahol érte a dél, ott főztek."

21 Mások is tudták róla, hogy földesúr volt Tiszafüred környékén, „övé vót a Rét és Kócs is... Sok bohóságáról vót nevezetes. Szeretett vicceket csinálni." „Olyan bolondos főúr vót ez a Józsa Gyuri, nem il vót egészen tökéletes. Többen Dózsa Gyuri, ritkábban Rózsa Gyuri néven említették. A család Füredre kerülésének körülményeit is ismerni vélik, melyben a történelmi valóság és más földesurak idetelepüléséről szóló szájhagyomány keveredik. Egy 1963-ban gyűjtött adat szerint — az adatközlő dédapja Józsa Gyuri számadó pásztora volt - „Mária uralkodása alatt történt, hogy Debrecenből Budára eskütétel végett vonultak a katonák. Kócs faluban akartak éjszakára megpihenni. A kocsi bíró azonban az aszályos év miatti szegénységre hivatkozva nem vállalta a huszárok élelmezését, sőt szállást sem adott nekik. A katonák végül is Tiszafüreden szállásoltak el, ahol a lakosság szívesen látta és megvendégelte őket. Ez az eset a fülébe jutott a királynőnek és hálából a vendégszerető falut kedvenc komornájának,a füredi származású Józsa Máriának adományozta. Kócs falut pedig büntetésből felgyújtatta. Józsa Mária igen öreg kort ért meg, és halála után Józsa György, aki valószínűleg rokona volt, örökölte Tiszafüredet és Kócsot."

24 Még egyszerűbben jutott a földhöz egy másik adat szerint: „Abban az időben úgy foglaltak fődet, hogy amennyit felszánt, az az övé. Hát ű sokat szántott,"

25 de gazdaságával nem törődött, idejét mulatozással töltötte, személyi biztonságára és kiszolgálására két hajdú volt mindig mellette, „... akik vigyáztak rá... Vitézlő nemzetes kapitány úrnak szólíttatta magát. A közvélemény nem tartotta normálisnak, épelméjűnek. Még ma is álló kúriája mellett kezdett hírhedt kastélya építéséhez, amelyről 1847-ben Petőfi is említést tett: „Átkelve a Tiszán éri az ember Füredet, s mindjárt ennek szélén az istenben boldogult vagy ördögben boldogtalanult Józsa Gyuri elkezdett s abbahagyott palotáját. Ott áh\ dogál mogorván, vakolatlan falaival s ásító ajtókkal és ablakokkal, mint egy óriás csontváz. Üres termein át tolvajként szalad a szél, s bosszantó süvöltéssel hagyja ott, hogy nem lelt semmit."

27 Az üres épületet fél évszázad alatt háromszor kellett újrazsindelyez-