Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Történelmi tudat - helytörténeti hagyományok

tartozott Debrecenhez, csak a zavarosban halásztak a debreceni kollégiom, meg mi, aztán bekebelezték... D A Debrecen és Tiszafüred közti határper egyik variánsa szerint a villongásra a jószágok legeltetése adott okot. ,,A debrecenyi pásztorok annyira elfajultak, hogy egész Füred aljáig bejöttek a gulyával s a ménessel, a mai Csapánzugig. A város lakossága mozgósítva lett, és kaszákkal és villákkal üldözték ki őket. A füredi urak erre nézve a debreceni urakat meghívták, hogy a határt valamennyire állapítsák meg, ez így már nem mehet soká. így a bizottság kiszállt a helyszínre, és azt kérdi a debreczeni tanács a fürediektől, hol óhajtjátok, hogy legyen a határ? Mivel a Meggyeshalmon voltak összegyűlve, Nánási András őkegyelme azt mondja, elég lesz nekünk idáig, hisz nekik elég is volt odáig, mert ők nem 87 veszítettek semmit.' Volt olyan ember is, aki tudni vélte, hogy ezen a határt kijelölő öszszejövetelen a füredieket a debreceniek lerészegítették, s ezért kötöttek a falura nézve kedvezőtlen megállapodást.

88 Birtokrendezés A füredi parasztság több mint egy évtizeddel a jobbágyfelszabadítás után válthatott csak földet magának, melyet az idősek földosztás néven említettek. Ekkoriban még adómentes volt a föld, csak 1917 után kellett adót fizetni. Ez volt a boldog békeidő, Ferencz József császársága, on mert akkor nem volt háború.' Az urak 1848-ban mondtak le jogaikról, „majd most jön a kutyája, megkezdődött a földosztás, föld után föld, ház után kert, az egyeki és igari útig tartott a Kócspuszta, a Kócs volt az uraké, a Patkósig, onnan a város aljáig a város legelője volt. A gazdák földje a mai Ugar volt, Töviskes, Kollát kincstári föld volt. Az egész Rét legelő volt, ehhez az uraknak semmi közük volt. És mikor a földosztást megkezdték, minden az övéké volt", pedig ,jutott volna ebből a szegénynek is, meg a jógazdának is, ha úgy akarták volna, de inkább nekem, mint másnak, a komának, a sógornak! így nem jutott a koldusnak."

90 ,,A hatvanas években osztották a földet. Nyolc holdat kellett volna minden nincstelen szegénynek kimérni, de csak egy hold szántót adtak, meg másfél hold legelőt. A többit az urak maguknak adták, de azt már a földosztás előtt lefoglalták."

91