Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred folklórjából (Tiszafüredi Tanulmányok 3. Szolnok, 1989)

Dr. Füvessy Anikó: Történelmi tudat - helytörténeti hagyományok

Kócskeresés A füredi jobbágyok 1733-tól közel kétszáz évig pereskedtek a nekik a füredi határ felét és a kocsi pusztát eladó földesurak leszármazottjaival. II. József idejében (1786) még bécsi megbizottjuk is volt, s 1790ben, majd 1794-ben két kisebb parasztmozgalom is tanúsítja, hogy elvesztett földjeikhez mennyire ragaszkodtak. A mozgalom leverése után csak néhány évig volt nyugalom. 1816— 1819 között újra a bírósághoz fordultak. A perben a vezető szerepet a helyi, elszegényedett kisnemesek, a Szövetesek és a Végnek vitték. „Sokat hallottam az anyósomtól, hogy az ő nagyapját is Ohat alatt a Tölgyes emésztette meg a Kócskeresésért."'

/9 A pert a fürediek a szabadságharc után, 1852-ben felújították. Levelet írtak a nádorispánnak, aki utasította a megyét az ügy részletes kivizsgálására. Ezt a pert emlegetik az idős emberek Kócskeresés néven. A perről 1943-as és 1947-es feljegyzéseiben Hajnal István is többször említést tesz, akinek elődei szintén a pereskedők közé tartoztak. A fürediek másik, szintén felújított pere a debreceniekkel folyt, melyben a régi, az Árkusig (Árkusárok) tartó határuk visszaállítását követelték. A pereskedés 1740-ben kezdődött, s a felújítás 1802-ben az akkori földesúr, Józsa Gábor nevéhez kötődik. Mindkét per a kocsi határt érintette, s a népi emlékezetben sok esetben keveredett vagy egybe is olvadt. így emlékezett az eseményekre Hajnal István: „Tiszafüred ... nagy kiterjedésű határral rendelkezett, több mint 42 ezer hold területet foglalt a határárok körül. Ohatpusztakócs, Telekház 14 ezer 25 hold, az árkusi határ 3200, ezt a területet Debreczen város a 48-as évek előtt foglalta el, vagyis az úri osztály adományozott a Kollégiom részére, azért hogy a nemes ifjak ingyen tanuljanak a kollégiumban. Holott az nem az övék volt, hanem Füred város lakosságáé. Hiába perelték éveken keresztül, nem ért semmit. Hol megnyerték, hol elveszítették, mindég volt részre hajló ember a világba... A Füred város kongresszusa a kezekben volt, tudták, hogy mit keresnek, az a Pallagi István, Bódi János, Katona Nagy István és Eger vári Pető Gáspár, meg is nyerték, de el is veszítették,... mert két embert megfizettek. Beke Márton bírót és Iván Gergelyt."

80 Másutt leírta azt is, hogy ,,a kisbíró már el is indult dobolni, hogy a lakosság ásóval és kapával menjen a kertek alá az árkot behúzni,... de az vajmi kevés volt, mert csak egy helyen mondta el a kisbíró a mondókáját, a bíró úr visszahívta, mert már ő akkor meg volt fizetve. Egész