Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dr. Vadász István: Az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság Tiszafüreden (1918-1919)

akkor értelmiségiek (ügyvédek, orvos) és iparosmesterek közül került ki. Az SZDP munkáskörben tartott rendezvényeit 5o- 60 ember látogatta ta. s azokon sok szó esett a jövőről. Míg a szomszédos Örvény tehetősebb parasztjai a földreformot földbirtokvásárlás útján is megoldhatónak vélték,

14 addig Tiszafüreden egyre többen várták a földosztást, sőt az osztályok összefogását hirdető Dr. Végh József községi főjegyzőt 1919. február 15-én egy zömmel földművesekből álló csoportosulás életveszélyesen megfenyegette és lemondatta.

15 Ilyen körülmények közepette kezdődött meg településünkön a földbirtokreform végrehajtása, a földre jogosultak összeírása. Március 5-én miniszteri tanácsos érkezett Tiszafüredre a földosztás előkészítésére, de közben kiderült, hogy az igényjogosultak névsorát Egerbe küldték,

16 így a földosztó és birtokrendező bízottság csak március 1 5-én foglalta el hivatalát. Lényegi munkát azonban a tavaszi mezőgazdasági teendők miatt már nem végezhettek. Később a tanácskormány is elvetette a fölosztást. A közhangulat, a közellátás a november 1-i intézkedések ellenére a községben nem volt megfelelő. A református egyház dokumentumaiból tudjuk, hogy 1919. január 10-én „a lelkész megállapítja, hogy az épületek fenntartása, iskolák fűtése és takarítása, napszám és fuvar körül felmerült dologi kiadásokat egyház az általános drágaság miatt az eddigi adóalapon a folyó évben fedezni nem tudja,... ezért rendkívüli adó kivetését irányozta elő..."

17 A gazdasági nehézségekre utal az is. hogy a Tiszafüredi Takarékpénztára betétek utáni kamatot 1919. március 1-től 0,5 %-kal 1R csökkentette. A helyzetet jól érzékelteti Fülöp főszolgabíró 1919. március 21-én kelt. a vármegye alispánjához intézett jelentése, mely mintegy összefoglalja a november eleje óta történteket: „a régi rendszer iránt ellenszenv tapasztalható, a köztársasági szellem a tisztviselők, a nép, a középosztály és a vagyonos osztályokban erősödött. A lakosság a régi rendszer megváltoztatását örömmel fogadta. Az ipari munkások, a mezei munkások és cselédek munkahajlandósága jó. A mezei munkások és cselédek a munkaés cselédbér emelését követelik, de az ár-bérmegállapító bizottság határozatainak alávetik magukat. Erősödik a szociáldemokrata párt szervezkedése. A párton belül a zsellérek és földmunkások aktivizálódtak, más pártok télrevonultak.*