Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)
Dr. Borus József: Tiszafüred felszabadítása
visszavetettük a folyón túlra. A magyar 12. gyaloghadosztály részeinek 5 rohamlöveggel támogatott támadásai Kiskundorozsma mindkét oldalán a rohamlövegeknek a folyóig történt áttörése ellenére sem értek el eredményt, mivel ezeket a gyalogság nem követte, és két rohamlöveg kiesése után abba kellett hagyni őket. Ároktőtől 2 km-re délre több ellenséges átkelési kísérletet hárítottunk el." A Tiszántúl északi részén vívott harcokba, mint korábban, úgy ezen a napon is bekapcsolódott mind a szovjet, mind a német légierő. Ez utóbbi 27-én mintegy 130 gépet vetett be Tiszafürednél és Debrecen - Nyíregyháza térségében . Az idézett német napijelentésnek az arcvonal helyzetét ismertető része a LXXII. hadtesttel kapcsolatban csak annyit mond, hogy Tiszaörvénytől délre a kompátkelőhely szovjet kézben van, Tiszafüredtől északra a szovjet betörést felszámolták. egyéb változás nincs. A 2. Ukrán Frontnak a Tiszántúlon az előző napokban kivívott sikerei következtében általában, az október 27-i harcokban a tiszafüredi hídfőnél elszenvedett német magyar veszteségek miatt pedig különösen világossá vált. hogy ezt a hídfőt semmiképpen sem tudják tovább tartani. Gaedcke ezredes este 19.25-kor v. Grolmannak telefonon adott, a nap eseményeit összefoglaló áttekintésében ezért javasolta a hídfő feladását. A hadseregcsoport vezérkarának főnöke egyetértett evvel a javaslattal. megadta az engedélyt, mire az október 28-ára forduló éjszakán a hídfőt kiürítették, a csapatokat visszavonták a Tisza nyugati partjára 40 . Közelebbi időpontot vagy részletet erről a német hadműveleti iratok nem tartalmaznak. A tiszafüredi hídfőnél csaknem egy héten át vívott harcok ismeretében felvetődik a kérdés: miért ragaszkodtak itt a nemetek olyan makacsul ehhez a néhány négyzetkilométernyi területhez, miért védték olyan szívósan, bevallottan ..érzékeny" veszteségek árán? Közvetlen választ erre a német hadműveleti iratokban nem találunk, de magyarországi harcaik egész menete azt mutatja, hogy tőlük telhetően minden bevettethető erő. közte a még megmaradt magyar csapatok felhasználásával késleltetni igyekeztek a Vörös Hadsereg előnyomulását. A Tiszántúlból ekkor már csak kis területrészek maradtak birtokukban, s ezeket azért próbálták a végsőkig tartani, mert Hitler ismételten adott személyesen utasítást az itteni harcokkal kapcsolatban, sokszor apró részletekre is kiterjedően. Október 26-án éjjel 2 órakor a Heer vezérkara hadműveleti osztályától egy főhadnagy telefonon megkérdezte Iriessncr mátraházai főhadiszállását: ..a Führer tudni akarja, hol húzódik a Tisza-állás". Félóra elteltével megadták
