Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)
Dr. Borus József: Tiszafüred felszabadítása
lített német IV. páncéloshadtest harcálláspontja e napon Tiszafüreden volt. Október 12-én a német hadinapló e mondattal vezeti be a 6. hadsereg tevékenységének ismertetését: „Debrecen térségében a helyzet ma rendkívül kellemetlenül alakul." Gaedcke ezredes, a hadsereg vezérkarának főnöke már reggel 7.30-kor azt jelentette Mátraházára, hogy a hadsereg jobbszárnyán — azaz a Tiszától keletre - a szovjet erők északi irányban nyomulnak előre 25 . Az erről az előnyomulásról kapott hírre a német vezetés Tiszafüredet veszélyeztetettnek ítéli, ezért a IV. páncéloshadtest harcálláspontját innen a jelentős távolságra délnyugatra fekvő Ujszászra helyezi át. A tiszai arcvonalon egyébként ezen a napon is csak helyi harcok folytak, melyek a következőkben teljesen megszűntek, mivel október 3 2-éve! kezdődően Szolnok megyében ismét másutt jött létre súlypont. A tiszai arcvonalnak a Szolnoktól északra eső szakaszáról október 13. után napokig nincs említés a hadműveleti iratokban . Hz az új súlypont Törökszentmiklós Kenderes Kisújszállás térségében alakult ki, október 12-én és a következő napokban. Debrecen környékén rendkívül nehéz helyzetben harcoló csapatainak tehermentesítésére a Dél Hadseregcsoport főparancsnoksága a tiszai arcvonal déli szakaszáról, Csongrád - Mindszent környékéről Szolnokhoz irányította a 4. SS-Polizei páncélgránátos-hadosztályt. Ennek a hadosztálynak Helmut Dörner Standartenführer (ezredes) vezette megerősített ezredcsoportja 12-én délben a szolnoki hídfőből kiindulva Törökszentmiklóson át keleti 27 irányba támadott . Október 13-én Kenderes, 14-én pedig Kisújszállás térségében folytak súlyos harcok. Ez utóbbi napon a német IV. páncéloshadtest ütközetelőőrsei Fegyverneken, Tiszabőn és Tiszaroffon álltak. A Kenderesen levő német harccsoportot a Kunhegyes felől indított szovjet támadás elől viszsza kellett vonni. Az SS-Polizei-hadosztálynak időközben újabb részeit is harcbavetették; támadása ennek ellenére Kisújszállásnál végleg elakadt. Az általános helyzet alapján a Dél Hadseregcsoport október 14-én este az OKH hadműveleti osztályának küldött táviratában úgy ítélte meg kilátásait, hogy amennyiben a helyzetet Szolnok - Debrecen térségében, valamint a Duna és a Tisza között nem sikerül alapvetően tisztázni, „előreláthatólag a legrövidebb időn belül szükségessé válhat a döntés egy kiterjedt visszavonulásról egyelőre a Tisza mögé". Október 15-én 18.50-kor Gaedcke azt jelentette v. Grolmannak,
