Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dr. Vadász István: Az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság Tiszafüreden (1918-1919)

Nyilvánvalóan többféle oka van annak, hogy míg az ország más vidékein a parasztság már november—december folyamán földosztást követelt, addig Tiszafüreden ezek az események nem öltöttek végletes formát, az elégedetlenség viszonylag kisebb mértékű volt. Bár itt is sok volt a szegényparaszt, a munkások száma viszont elenyésző volt.. 1910-ben a mezőgazdaságban 1185 napszámos és cseléd (a mezőgazdasági keresők 56 %-a) dolgozott, a kis- és törpebirtokosok száma 416 fő (a mezőgazdasági keresők 19 %-a). Az iparban összesen 557 fő talált munkát, közüQ lük azonban mindössze 56 fő a gyári munkás. A munkásmozgalomnak voltak már előzményei,

9 mégis figyelemre méltó, hogy a község vezetésében voltak olyan tendenciák, amelyek segítségével nagyobb megrázkódtatás nélkül, igaz lassú fejlődéssel, reformokra építve enyhíteni lehetett volna a szociális igazságtalanságokon, egyenlőtlenségen. Ezt a törekvést példázza az 1918. december legvégén felvetett elképzelés, mely a „Tiszafüredi mezőgazdasági termelő, feldolgozó és értékesítési szövetkezet'

1 tervének körvonalait tartalmazta.^ A Wildmann Gyula földbérlő és Dr. Gelei Károly ügyvéd által kidolgozott tervezet 1918. decemberében brossura formájában jelent meg, de a megyei lapokban is közzététetett. A dokumentum kidolgozásában, népszerűsítésében azonban a községi jegyző, a református lelkész, az egyik földbirtokos, valamint több birtokos paraszt és ismert szociáldemokrata helyi vezető is részt vett. A terv a bevezetőben leszögezi, hogy küszöbön áll a földbirtokreform, s hogy „...a reformok ne találjanak készületlenül bennünket...szükség lesz egy olyan helyi intézményre, egy szövetkezetre, amely egyesíti magában az összes érdekeltséget..." Hz az érdekeltség „meghozza a befektetett anyagi erőnek kijáró gyümölcsöket, amely gyümölcsök ezután egy tekintélyesebb részükben népjóléti intézmények fenntartására fordítandók, kisebb részük pedig az érdekeltek között felosztandó volna". Ez a szövetkezet a tervek szerint igen sokoldalú feladatot látott volna el. Már a „földosztás keresztülvitelénél" is részt kérne, mint helyi szervezet. A földosztás után az új kisgazdaságok berendezkedése az „egyesek teendője marad", ezért a szövetkezet „gazdasági eszközök, állatok és gépek nagyban, készpénzért, szakértelemmel, az egyes tagok részére történő bevásárlását" és olyan eszközök megszerzését végezné, „amelyekre az egyesek nem képesek." A szövetkezet céljához tartozna az újgazdák építendő lakó- és gazdasági épületeinek megterveztetése, az. építési anyagok nagybani beszerzése és az építési munkák egységes vállalatba adása. A szövetkezet gon-