Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dr. Vadász István: Az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság Tiszafüreden (1918-1919)

is, akik nem tagjai a képviselőtestületnek. A röplap tudatta, hogy a kormányzóbizottság határozatai és intézkedései a képviselőtestület jogerős határozatait pótolják, ugyanakkor a „kormányzóbizottság ténykedéséért a képviselőtestületnek tartozik felelősséggel". A bizottság tehát a községi elöljáróság mellett működő szerv lett, így lehetőséget adott arra, hogy a község ügyeinek intézésébe új, eddig kizárt társadalmi rétegek, osztályok kapcsolódjanak be, így munkájuk a községi elöljáróság tevékernységének ellensúlyozására, illetve kiegészítésére irányulhatott. Párhuzamos szerv tehát a kormányzóbizottság, s mint ilyen, természetesen csak ideiglenes lehetett: a röplapból megtudjuk, hogy az elöljáróság mellett állandóan köteles működésben maradni mindaddig, míg országunkban a belső rend biztosítva nincs, és vagy a régi alkotmány, vagy a viszonyok szülte új alkotmány, s ezeknek megfelelő kormányzóhatalom érvénybe és működésbe lép." A 30 tagú testület összetétele is a képviselőtestület jó politikai érzékenységét bizonyítja. A testület elnöke dr. Lipcsey Attila földbirtokos, aki jogi végzettségének megfelelő rugalmas politikai magatartásával mintegy áthidalta a korábbi községi vezetés és a forradalmi helyzet szülte új viszonyok közötti feszültséget. Érdekes, hogy a kormányzóbizottság 30 tagjából 2 fő jogi illetve orvosi diplomával rendelkező földbirtokos, 7 fő módosabb paraszt, 2 fő pap, 4 fő tanító, 6 fő iparosmester, de találunk még l-l csendőrt, villany teleptulajdonost, kisbíró t, valamint 2 napszá•a most és 4 törpebirtokost, leszerelt katonát. Az új szerv összetételét megvizsgálva tehát azt láthatjuk, hogy a községi vezetők köre az uralkodó osztályok köréből részben megújult, az elnyomott osztályok szemszögéből viszont részben bővült, mivel néhány képviselőjük helyet kapott a forradalom által létrejött kormányzóbizottságban. A kormányzóbizottság rögtön november elején hozzálátott a legsürgősebb teendők megszervezéséhez. Saját kebeléből 3 albizottságot szervezett: közrendészeti, közélelmezési és közellátási bizottságokat. A közrendészeti bizottság feladatául a polgárok élet és vagyonbiztonságát óvó 256 fős polgárőrség megszervezését jelölte meg, s ennek megfelelően a képviselőtestület lefoglalta a község határain belül található összes katonai és kincstári fegyvert. A község élelmezésének zavartalan biztosítása végett a képviselőtestület lefoglalta és igénybe vette a községben található összes szarvasmarhát, juhot, sertést, baromfit, valamint a gabonaféléket, a tüzelőanyagokat, világító anyagokat, világítási üzemeket, malmokat, ruházati és háztartási cikkeket, „szóval az összes közellátási cikket".