Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

A község lóállománya nagyon megsínylette az első világháborút és a román megszállást. Fokozatosan csökkent a szarvasmarhaszám is. Bár a lónak a földművelésben, az utóbbinak az ellátásban: a tej- és hústermelésben van nagyon fontos szerepe. A csökkenési folyamatot a legkülönbözőbb módszerekkel sem sikerül leállítani. A vármegyei gazdasági egyesület, a többi megyéhez hasonlóan, gyakran rendez, éppen az állattenyésztés fellendítése céljából, tenyészállatkiállítást, ló- illetve szarvasmarhadíjazást. Többször kerül sor ilyen akció lebonyolítására Tiszafüreden is.

50 Ezek a bemutatók és versenyek nem érik el a kívánt hatást, a gazdák között nem bontakoztatják ki azt a versenyszellemet, amely az állatállomány minőségi és mennyiségi gyarapodását jelentené. Hasonló szerepe van a törzskönyvezésnek is. Tiszafüred ebből a szempontból fontos szerepet játszik a vármegye gazdasági életében, mint törzskönyvező állomás.

51 Az állatállomány számszerű alakulásáról kevés megbízható adat áll rendelkezésre. A statisztikai felmérések hiányosak, a községi összeírások, mivel mindig egy adott szempont szerint készültek, eléggé ellentmondásosak. A fontosabb állatok számának alakulása 1911 1941 között

52 1911 1935 1941 Állatfajta darab szarvasmarha 3307 2542 1791 ló 1479 1656 1296 juh 3046 3259 2109 sertés 5454 7272 1229 A fokozatos csökkenés mindenképpen kapcsolatba hozható a föld-