Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dobrosi György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában

A konszolidáció útján tett újabb lépés volt az 1922-es választás, bár a feltételek és lehetőségek jelentősen megváltoztak, hiszen csökkentették a szavazásra jogosultak számát, s visszaállították a nyílt szavazásos rendszert. A lakosság passzivitásával fejezte ki tiltakozását. A tiszafüredi I o kerületben 62 % volt a leadott szavazatok száma. 1926-tól kezdve, függetlenül attól, hogy éppen melyik kormánypárt győz; osztályhelyzetre való tekintettel azt mondhatjuk, hiszen Heves vármegye vezetői igyekeznek saját céljaiknak megfelelően irányítani a választásokat, hogy a birtokos osztály érdekei maradéktalanul érvényesülnek. Ezt mutatja Graefl Jenő poroszlói földbirtokos többszöri megválasztása is.

19 Szavazásra jogosultak száma Kerület 1922 1925 1930 1 555 539 564 11 571 555 737 III. 678 669 592 IV. 668 660 530 összesen 2472 2423 2423 A népességi adatokkal összevetve megállapítható, hogy a szavazati joggal rendelkezők aránya 1922-ben 25.9, 1930-ban 23,9 %-os. Az 1925-ös új választójogi törvény a korábbi 29,5 %-ról 26,6 %-ra csökkentette a választók lakossághoz arányított számát.^

1 Községünk esetében hasonló csökkenésnek vagyunk tanúi. Az 1930 utáni években lényeges változást már nem tapasztal un k a szavazásra jogosultak számában. A válság évei után tartott 1935-ös választás során bizonyos ellenállásra, zavargásokra, utcai tüntetésekre is sor kerül, ennek ellenére a tiszafürcdi kerületben lényegesebb számú ellenszavazat nélkül szerzi meg a képviselői mandátumot az a Bobory György, aki annak idején a esehszlo-