Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dr. Vadász István: Az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság Tiszafüreden (1918-1919)

A községben az utcai harcok főleg a Fehér Ló téren (ma Béke tér), a tiszaigari út mentén valamint az egykori vásártér környékén voltak hevesek. A dél felől előretörő románok azonban bekerítéssel fenyegették a Fehér Ló téren harcoló vörös katonákat, így vissza kellett onnan vonulni.

53 Délután 2 órakor Fülöp Zoltán főszolgabíró a község tehetős polgáraival a tiszaszőlősi úton fogadta a románokat. A románok bevonulása után a megszálló hatóságok elrendelték, hogy az 1918. október 31-i állapot állíttassék vissza."

54 A Vörös Hadsereg Poroszlóra vonult vissza. ,,A csapatok a hídfő kiürítését követően a legnagyobb rendben Poroszlón gyülekeztek" és Kiskörétől Dorogmáig lezárták a tiszai átjárókat. A tüzérséget Poroszlónál és Tiszanánán helyezték el a tiszafüredi illetve a kiskörei hidak védelmére. A visszavonult csapatoknál a rend helyreállítása azonban nem volt egyszerű: a megfutamodott budapesti vörösőröket a poroszlói állomáson lefegyverezték, majd megtizedelték.

56 A frontvonal Poroszló és Tiszafüred között közel három hónapig változatlan maradt. Ennek részben diplomáciai előzményei vannak, de az igen magas tiszai vízállás is lehetetlenné tette a hadmüveletek további folytatását. A hidat mindenesetre a románok megrongálták, így eleve megnehezítették egy esetleges visszavágás lehetőségét 57 b) A tiszai ellentámadás Tiszafürednél (1919. július 20 -24.) A Vörös Hadsereg és a munkástanács Poroszlóra történő átvonulása után Tiszafüred térségében július 20-ig változatlan volt a front. A románok megszállták a Tisza bal partján fekvő községeket, a másik parton viszont élt még a Tanácsköztársaság. A járási munkástanács is tovább folytatta munkáját, a Tisza jobb parti településein irányította a községi tanácsok tevékenységét. Július közepétől, a felvidéki visszavonulást követő tiszai ellentámadás megindításától újra harcok kezdődtek a/ átkelőhelyért. Ismeretes, hogy Stromfeld lemondását követően Julier Ferenc lett a vezérkari fonok, s a hadseregparancsnokság elrendelte a románok kiű/ését a Tiszántúlról. A vezérkar tervei szerint a Vörös Hadseregnek Csongrádnál. Szolnoknál. Tiszafürednél és Tokajnál kellett átkelni a Tiszán. A több ponton tervezett támadás elrendelése mar akkor is vitatott volt. de a tervet további