Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)

Dr. Vadász István: Az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság Tiszafüreden (1918-1919)

városra tolandó előre/' Ugyanakkor az utasítás közölte, hogy a csapatok zöme és a „parancsnokság Tiszafüreden tartandó vissza."

43 Ugyanezen a napon a hadseregparancsnokság intézkedett, hogy Tiszafüredre minél előbb 200000 db gyalogsági töltényt, 600-600 db tarack illetve tábori ágyú lövedéket küldjenek Ez a két nap tehát az Erdélyi kerületi parancsnokság (Sárói-csoportj tiszafüredi berendezkedésével, a visszaözönlő katonák összegyűjtésével telt el Tiszafüreden. Április 25-én délután azonban a hadseregparancsnokságon újabb döntések születtek, melynek értelmében elrendelték a Tiszántúl kiürítését, kivéve a szolnoki és a rakamazi támadó, valamint a tiszafüredi védekező hídfőket. 25-én este 19.30-kor Böhm telefonon a tiszafüredi direktóriumnak az Erdélyi kerületi parancsnokság útján az alábbi utasítást adta: ,,a direktórium a tiszafüredi hídfő kiépítéséhez a kerületi parancsnokságnak megfelelő földmunkást bocsásson rendelkezésére. A munka a kerületi parancsnokság intézkedéseinek megfelelően haladéktalanul megkezdendő." A kerületi parancsnokság is hasonló parancsot kapott: ,....a tiszafüredi hídfő a következő vonalban kiépítendő: Tiszaszőlőstől délre, Töviskes-puszta és Kollár-tanya között. Istvánmajor. Dorogma. A munkát haladéktalanul megkezdeni. Szolnoknál és Rakamaznál hasonlóképpen hídfők építtetnek."

45 A Keleti Hadseregparancsnokság intézkedéseit a hadügyi népbiztosság is jóváhagyja. így április 26-án megkezdődött a Tiszántúl kiürítése: ,,...a Keleti Hadseregparancsnokság csapatai zömét ...a Tisza mögé vonja vissza és a keleti parton csak Rakamaznál, Tiszafürednél és Szolnoknál építendő hídfőket tartja... és... a 39. dandár maradványa a tiszafüredi hídfőben marad."

46 A Sárói-csoport a tiszafüredi hídfő kiépítését, megszállását és a Kisköre-Tiszakes/.i közötti Tisza szakasz megfigyelését kapta feladatul. A parancs eredeti fogalmazása még a hídfő tartását is tartalmazta, ez azonban már a hídfőépítési munkák közben lehetetlennek bizonyult.^

1 Ezzel kapcsolatos Sárói Szabó április 27-én Szolnokra intézett kérése: ,.a tiszafüredi hídfő kiépítésének biztosítására kérek sügősen egy intakt zászlóaljnak és egy ütegnek, valamint utász szakembernek teljes műszaki felszereléssel Tiszafüredre való útba indítását. Beérkezett jelentés szerint a románok nagyobb erőkkel a Debrecen-balmazújvárosi úton csoportosulnak Balmazújváros felé való előnyomulás céljából. Saját gyalogságból 72 fő Balmazújváros keleti szegélyén felfejlődve, tüzérség 1/18. üteg 3 ágyúval a