Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből (Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szolnok, 1986)
Dr. Vadász István: Az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság Tiszafüreden (1918-1919)
A harcok résztvevői szerint járásunkból kb. 1000 önkéntes jelentkezett a Vörös Hadseregbe, viszont a Tanácsköztársaságot becsmérlő 1920-as jegyzői, elöljárósági jelentések, királyi ügyészségi vádiratok erőszakkal besorozott emberekről, illetve a toborzás kudarcáról beszéltek. 37 Noha a hadsereg szervezésének nehézségeit ismerve az 1000 főt túlzottnak tarthatjuk, meg kell jegyezni, hogy a proletárhatalom védelme, valamint a lakosság románoktól való félelme sok embert mozgósított. Április 20. után a munkástanács tagjai a vörösörök segítségével élelmet (szalonna, tojás, liszt, vágómarha, sertés), gabonát, szekeret és lovakat rekviráltak a módosabb füredi parasztoktól, földbirtokosoktól, a malmoktól. A legnagyobb horderejű vállalkozás azonban a Tiszántúl Tiszacsegétől Kunhegyesig terjedő részének kiürítése volt, melyet a Sárói-csoport katonái segítségével az újra Toronykőy által vezetett tiszafüredi vörösőrök és a járási direktórium tagjai hajtottak végre. Tuka, Ujszentmargita. Egyek. Tiszaszőlős, Tiszaszentimre. Tiszaderzs. Abádszalók és Kunhegyes földbirtokosaitól ,,számszerűleg pontosan meg nem állapítható, de több ezer darabból álló szarvasmarha, birka és sertésállományt'" hajtottak át részben Tiszafürednél, részben Kiskörénél a Tisza másik oldalára. Az áthajtott állatok jelentős részét a rendkívül nehéz élelmezési helyzet miatt később levágták. Budapest ellátására 510 db szarvasmarhát, 540 db sertést. 1717 db juhot küldtek levágásra, a Vörös Hadsereg ellátására levágtak 176 db szarvasmarhát, május közepén pedig Poroszló környékének ellátására 11 szarvasmarhát és 88 db juhot vágtak le. Az osztályhatc sajátosan torz, de igen éles formában, a túszszedésben is megnyilvánult április utolsó óráiban. A május l-re virradó éjszakán a járási direktórium utasítására 34 vörösőr 8 tiszafüredi földbirtokost, 8 parasztgazdát, 1 -1 papot és üzemvezetőt valamint 2 kiskereskedőt tartóztatott le. majd a foglyokat Poroszlóra vitték, ahonnan többségük csak a Tanácsköztársaság megdöntése után került vissza Tiszafüredre. 39 A munkástanács tagjai, a járás vezetői május 1-én a délelőtti órákban vonultak vissza Porosztóra. Utolsó intézkedéseik: a rekvirálás és a túszszedés kétségbeesett lépéseknek tűnhetnek az utókor számára. Megértésükhöz azonban tudnunk kell azt, hogy 1919-ben a korábban elnyomott osztályok a végsőkig ragaszkodtak a forradalmak során nehezen megszerzett hatalomhoz. Bár a Tanácsköztársaság helyi vezetői poroszlói kényszerű tartózkodásukat május 1-től kezdve ideiglenesnek vélték, a Tanácsköztársaság közigazgatása, politikai rendszere Tiszafüredre mégsem térhetett vissza. Tiszafüred ugyanis hadászati szerepe miatt április végétől
